Új szabályozás érkezik a háztáji napelemekhez

Júliustól választaniuk kell a háztáji napelemek tulajdonosainak, hogy a szaldós elszámolást választják, és lemondanak az állami támogatásról, vagy a bruttó elszámolással a kötelező átvételi ártól esnek el. Pontos számolással nem nehéz dönteni.

Megszűnik a lakossági napelemes rendszereknél a szaldós elszámolás július 1-jével, ettől a dátumtól már nem szerződhetnek így azok, akik állami támogatást is igénybe kívánnak venni a beruházáshoz. Jelenleg akár a háztáji napelemes rendszerek beruházási költségének felét is állja az állam, emellett pedig, ha a tulajdonos a szaldós elszámolással szerződik az áramszolgáltatójával, akkor a napelem többlettermelését ugyanazon az egységáron adhatja el, amennyibe a hálózaton vett áram kerül. De érdemes-e emiatt rohamtempóban lezavarni nyárig a beruházást? – vetette fel a kérdést az Energiatakarék.hu.

– A legtöbb napelemes rendszert úgy méretezik, hogy a termelése fedezze az adott háztartás éves fogyasztását. Az áramtermelés azonban nyáron a télinek háromszorosa is lehet, ezért csak a teljes fogyasztás harminc-negyven százalékát használják végül fel a tulajdonosok közvetlenül a napelemről. A többit feltöltik az elektromos hálózatba, majd visszavásárolják, amikor szükségük van rá – magyarázta Kujáni Péter, az Energiatakarék.hu szakértője.

A bruttó elszámolásnál az áramszolgáltató kevesebbet fizet majd a feltöltött áramért, mint amennyit a hálózatból vételezett energiáért számláz.

Így nehezebb lesz lenullázni a villanyszámlát, és kitolódik a megtérülési idő.

Júliustól tehát választania kell a tulajdonosoknak, hogy a szaldós elszámolást választják, és lemondanak az állami támogatásról, vagy a bruttó elszámolással a kötelező átvételi ártól esnek el.

Azt érdemes elsősorban szem előtt tartani, hogy mennyi idő alatt térül meg a beruházás – akár nullás villanyszámlával, akár anélkül.

– Egy átlagos háztartásnál a bruttó elszámolással nagyjából a villanyszámla kétharmadát lehet havonta megtakarítani. Ezért cserébe viszont az elérhető állami támogatásokkal (például az otthontámogatási programnak vagy a nyárra tervezett, kifejezetten napelemekre fókuszáló minisztériumi pályázatnak) a beruházás akár több millió forinttal kevesebbe kerülhet. Ha valaki befekteti a különbözetet, többet nyerhet a hozammal, mint a szaldós elszámolással, ráadásul a tőkéje is megmarad. Egy optimális rendszer szaldó elszámolással 10-12 év alatt térül meg támogatás nélkül, bruttó elszámolással pedig 16-18 év alatt, ami az ötvenszázalékos támogatással 8-9 évre csökkenthető – számolt a szakértő.

A bruttó elszámolásnál arra kell törekedni, hogy minél több áramot közvetlenül a napelemről használjon fel a háztartás, vagyis érdemes a programozható elektromos eszközök áramfelhasználásának nagyobb részét a nappali órákra időzíteni. Emellett lehetőség szerint hibrid invertert célszerű vásárolni, ami képes hálózatra és akkumulátorra is termelni. Ehhez később bármikor csatlakoztatható akkumulátor is, egy kisebb, 11-12 kWh-s lítiumos tökéletesen megfelel erre a célra.

Ötször több a háztetőn termelés

– A háztartási méretű napelemek teljesítőképessége a 2015-ös 128 MW-ról 2020. szeptember végére 640 MW-ra növekedett, ami öt év alatt ötszörös növekedést jelent – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. A hatóság tavaly szeptember végén 79 681 háztáji kiserőművet tartott nyilván, amelyek közül 65 140-et természetes személyek telepítettek. Az elnök rámutatott, hogy a növekedési tendencia még erősebb volt a háztartási méret (50 kW) feletti naperőműveknél: a beépített kapacitásuk az elmúlt öt évben ötvenszeresére nőtt, 25 MW-ról 1208 MW-re. A két kategória kapacitása összesen több mint tízszeresére bővült ez idő alatt: 153 MW-ról 1848 MW-ra.