Költségvetés 2026: védekezés a háború hatásai ellen

A kormány célja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében nyújtották be a 2026-os költségvetést, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak.

A 2022-ben eszkalálódott orosz–ukrán háború hátterében nem csupán katonai, hanem mélyebb geopolitikai és gazdasági érdekellentétek húzódnak meg Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

A magyar gazdaságpolitika sem hagyhatja figyelmen kívül a világban zajló folyamatokat, melyek a 2026-os költségvetés tervezését is befolyásolták. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat indoklása megjegyzi: a világban jelentős gazdasági és politikai változások történnek. Így a többi között az Egyesült Államokban kedvező politikai változások zajlottak le. A korábban a nyugati világban eddig szinte egyeduralkodó globális-liberális világképet nemzeti érdekű politika váltotta fel. Ez esélyt teremt arra, hogy a Nyugat is versenyben maradjon a gazdaságilag egyre erősödő Kelet mellett. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell, amely továbbra is jó kapcsolatot szeretne fenntartani mind a Kelettel, mind a Nyugattal.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az Országgyűlés előtt a 2026-os költségvetés
Fotó: Vémi Zoltán
 

Másfelől a tervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy Európa egyre több fenyegető kihívással néz szembe. Az Ukrajnában zajló véres háború, a vámháború, a tíz éve tartó folyamatos migráció, az elhibázott brüsszeli politika miatt bekövetkezett energiaválság, Brüsszel háborúpárti politikája és Ukrajna erőltetett és gyorsított uniós csatlakozása mind veszélyt jelentenek. Ukrajna EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terhet jelentene Európának és benne Magyarországnak is.

„A gyors változások és fenyegető veszélyek miatt a magyaroknak nemcsak egyenként, de közösségként, nemzetként is helyt kell állniuk. Fel kell készülnünk arra, hogy a veszélyek korában a világpolitikai helyzet gyorsan változik, a nemzeti érdekek és szuverenitás védelme az első!” – olvasható a dokumentumban. 

Az elemzés emlékeztet arra, hogy a nemzeti kormány következetesen háborúellenes stratégiát követ. A háború végső mérlege ugyanis mindig negatív, a békéé pedig mindig pozitív. A háborúellenes stratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető. A tervezet szerint ez a politika garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében nyújtották be a 2026-os költségvetést, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak.

A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a 2025-ös költségvetés elfogadása eltért a korábban megszokottól, a háborús helyzet miatt őszre tevődött át. Most visszatérünk a korábban megszokott rendszerhez, és várhatóan a tavaszi ülésszak végén fogadja el az Országgyűlés a költségvetést. A törvényjavaslat felhívja arra a figyelmet, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan Magyarország költségvetése biztosítja hazánk gazdaság- és társadalompolitikai eredményeinek megőrzését és a további kormányzati célok elérését. Ezzel párhuzamosan kiemelten kezeli a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás megerősítését. Középpontjában – a gazdasági növekedés ösztönzése mellett – a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentése áll.

A 2026. évi költségvetési törvényjavaslat ennek megfelelően

• 4,1 százalékos gazdasági növekedésre, 
• 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélra, 
• valamint 3,6 százalékos inflációra alapoz. 

Hasonlóan az elmúlt évekhez, jövőre is nullszaldós lesz a költségvetés, tehát a közszolgáltatások – többek között az egészségügy és a köznevelés – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza. A nullaszázalékos működési hiányt emellett most is úgy kell elérni, hogy a fejlesztési források biztosítottak legyenek.

A kormány szerint a továbbra is fennálló geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek ellenére a gazdaság növekedése felgyorsulhat. Ehhez hozzájárulnak az adócsökkentést támogató intézkedések, a stabil munkaerőpiaci helyzet és a bővülő fogyasztás. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növelését célzó lépések szintén támogathatják a GDP bővülését. A folyamatban lévő beruházások termelésének felfutása és az európai konjunktúra élénkülése révén erősödő hazai export szintén hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Az elkövetkező években is kiemelt szerepet kapnak a termelőkapacitás bővítését célzó beruházások, valamint a hatékonyságot növelő fejlesztések. A külső környezet elhúzódó gyengélkedése ellenére a beruházásokat ösztönző intézkedések hatása fokozatosan érvényesül.