A hatóságok szerint a 2023-ban indított kutatási program feltárt helyszíne Kanópusz (Canopus) ókori város „elővárosa” lehetett. A Nílus deltájában fekvő Kanópusz fontos szerepet töltött be az Egyiptomban három évszázadon át uralkodó ptolemaioszi dinasztia, majd közel hatszáz éven át a Római Birodalom idejében. Idővel földrengések sorozata következtében és a tenger megemelkedett vízszintje miatt a város és a szomszédos Héraklion víz alá került.
Kétezer éves romokat tártak fel Egyiptomban
A leletek között szerepelnek mészkőből emelt épületek – amelyek feltehetően Ozirisz és Szerápisz egyiptomi isteneknek szentelt kultikus építmények voltak –, lakóházak, boltok és műhelyek. Sziklába vésett víztárolókat, „halastavakat” és medencéket is feltártak.
Egy kereskedelmi hajót, kőhorgonyokat és a ptolemaioszi és római korból származó kikötői darut is találtak egy 125 méter mélyen fekvő rakparton, amelyet kikötőnek használtak a római és bizánci korban. Csütörtökön darukkal több szobrot is a felszínre emeltek.
Nagyon sok műtárgy van a víz alatt, de csak korlátozott számban emelhetjük ki őket, szigorú kritériumok szerint válogatva
– mondta Serif Fati turisztikai és régészeti miniszter, „a többi a víz alatti nemzeti kincsünk része marad.”
Búvárok csütörtökön köteleket erősítettek három műkincshez, majd egyesével daruval kiemelték őket a jelenlegi Abukir-öböl iszapos vizéből. A leleteket ünnepélyes keretek között mutatták be.
A kiemelt műtárgyak között szerepel egy kvarcitból (kemény homokkő) faragott szfinx, a rendkívül jó állapotban megmaradt szobron II. Ramszesz fáraó (Kr.e. 1279–1213) kártusa (keretbe írt neve) látható.
A leletek között van egy 2,17 méter magas, fej és láb nélküli gránitszobor, amely a feltételezések szerint a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodásának utolsó szakaszából származik, és amely becslések szerint eredetileg öt méter magas lehetett, valamint egy ismeretlen római nemes márványszobra.
Mohamed Iszmail Háled, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára elmondta, hogy 2001 óta most először emeltek ki az Abukir-öbölből műkincseket.
A régészeti kincsekben gazdag Alexandriát ma ugyanaz a víz fenyegeti, amely ellepte Kanópuszt és Hérakliont. A Földközi-tenger partján fekvő város évente több mint 3 milliméternyit süllyed, és a tengerszint emelkedése miatt az éghajlatváltozásra legérzékenyebb övezetek között szerepel. Még az ENSZ legszerényebb forgatókönyve szerint is a város egyharmada víz alá kerül vagy lakhatatlanná válik 2050-ig.
Az ásatások is részei Egyiptom azon erőfeszítéseinek, hogy fellendítsék az idegenforgalmat, miután a Szuezi-csatornán – a másik fő költségvetési bevételi forrásában – csökkent a forgalom a Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni támadások miatt. Kairó a látogatók számának növekedését várja a november 1-én megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumtól.
A múlt hónapban Serif Fati turisztikai miniszter közölte: Egyiptomban 22 százalékkal 8,7 millióra nőtt a turisták száma 2025 első felében az előző év első hat hónapjához képest. Az év végéig ezt a számot 17,5 millióra szeretnék növelni.
