Nem tűnik el és valójában nem sokat változik a felújítandó és a felújított ingatlanok közötti árkülönbözet – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője annak kapcsán, hogy egyes elemzők szerint minimálisra csökkent vagy meg is szűnt az árkülönbség. Az árakat és az ezt formáló keresletet két tényező is meghatározza, a szakértő azt mondta, egy felújított ingatlan alapesetben 20-25 százalékkal is többe kerülhet, jó példa erre egy ötven négyzetméteres lakás, ami jó állapotban hatvanmillió forintért találhat gazdára, míg felújítandóként 10-15 millió forinttal kevesebbért adható el.
Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton
Ebben benne van az is, hogy az év elején piacra lépő befektetési céllal vásárolók az új, újszerű vagy jó állapotú lakásokat keresték, a másik pedig – és ez lényegében minden szempontot megelőz –, hogy ezeket a lakásokat a kedvelt lokációkban vásárolták. Ha pedig egy ingatlan jó helyen van, az önmagában jelzésértékű arra nézve, hogy a befektetés megtérül – fogalmazott a szakértő.
A lokáció szerepét is kiemelendő hozzátette, a 20-25 százalékos árkülönbözet a megyei jogú városokban és a fővárosban igaz, egy kevésbé felkapott településen a jó állapotú házakat is közel olyan áron lehet megvenni mint a felújítandókat. Kisebb a kereslet, így az árkülönbözet sem lesz akkora.
Az év második felétől ugyanakkor a felújítandó lakások is keresettebbek lehetnek, két okból is – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ahogyan az az Ingatlan.com áprilisi, 210 ezres adatbázisából már kitűnt, a befektetők vásárlási kedve alábbhagyott, előtérbe kerülhetnek a saját célra vásárlók és a drágulás üteme is mérséklődhet. És pp a saját célra vásárlók azok, akik a megfizethetőbb árért cserébe kompromisszumot tudnak kötni a lakás vagy a ház állapotával, esetleg néhány év alatt fokozatosan felújítják. A megfizethetőség főként a megyei jogú városokban szempont – mutatott rá a szakértő.
Egy további érv, pontosabban az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása is a felújítandók iránti kereslet irányába mutathat. A továbbiaban csak EKR-ként említett szabályozás célja, hogy az energiakereskedők, a lakossági energiaszolgáltató és az üzemanyag értékesítők (együttesen: az EKR-kötelezettek) támogassák a fogyasztókat energiahatékonyságot javító beruházások megvalósításában. Ez arra kötelezi az energiakereskedőket, a lakossági energiaszolgáltatót és az üzemanyagkereskedőket, hogy évente meghatározott mértékű energiamegtakarítást érjenek el – hajtsanak végre, támogassanak, vagy finanszírozzanak – a végfelhasználók körében.
Mivel hosszú távú energiamegtakarító beruházásnak a fűtés-korszerűsítés, nyílászárócserék és az épületszigetelés – idesorolva a födém-, illetve padlásszigetelést is – minősülnek, ez a családi házban élők és a társasházak számára is kedvezményes felújítási lehetőséget jelent
– mutatott rá a szakértő.
Társasházak esetében egy-egy ilyen beruházás igen nagy energiamegtakarítást jelent, gyakran többet ér, mintha az egyes lakásokban végeznék el ugyanezeket. Túl azon, hogy a homlokzat vagy a közös terek energiamegtakarítása jelentős, a lakások értékét is növeli, hogyha nem csupán jónak mondható helyen, hanem egy felújított-szigetelt társasházban találhatóak. Egy felújított lakás is többet ér abban az esetben, ha a környezete, a közös terek vagy maga az épület is jó állapotú. A költségmegtakarítás a munkálatok díja mellett a számlákban is megmutatkozik, a közös terek rezsije vagy a lakás fűtésszámlája is alacsonyabb lehet.
A piaci várakozások szerint a módosítás nyomán több tízezer háztartás energetikai felújítása valósulhat meg, a szakértő szerint pedig ezzel párhuzamosan kialakulhat a piaci gyakorlat.
