Újra nyitva a négy nagy strand a Velencei-tónál

Zárva volt a múlt hétvégén négy velencei strand, a Fejér Megyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztálya ugyanis a határérték feletti szennyeződés miatt a múlt csütörtökön felfüggesztette azok működését. A hét közepétől azonban már újra látogathatók a népszerű fürdőzőhelyek.

Fotó: Bach Máté

Soron kívüli vízmintavizsgálatot tartott a múlt hét közepén a Fejér Megyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztálya négy velencei-tavi strandon és megállapította: a Drótszamár park és kemping strand, a Velencei Resort & Spa, az agárdi Napsugár és a gárdonyi Tini strand vízében határérték feletti a szennyeződés mértéke. A négy nagy látogatottságú strand működését felfüggesztették, majd két egymást követő vízmintavizsgálat után azokat hétfőn ismét alkalmasnak ítélték fürdőzésre. – Nagy kárt okozott a strandok bezárása annak ellenére, hogy hétvégi hőség dacára Gárdonyban, Agárdon és Velencén a reméltnél jóval kevesebb vendég fordult meg – jelentette ki lapunknak Tóth István, Gárdony polgármestere, aki reméli, hogy

a mostani hét végén már ismét annyian lesznek a vízparton, mint korábban.

Megjegyezte azt is: nem igaz, hogy az itt tartózkodó nyaralók a négy strand bezárása miatt csomagolni kezdtek volna, és remélhetően az ide készülődők sem gondolják meg magukat a történtek miatt.

Nagy kárt okozott a strandok bezárása annak ellenére, hogy a hétvégi hőség dacára Gárdonyban, Agárdon és Velencén a reméltnél jóval kevesebb vendég fordult meg Fotó: Bach Máté

A mérések szerint az indokoltnál idén is alacsonyabb a tó vízállása, ezért is tapasztalhatók szennyeződések és halpusztulás, következésképpen indokolt, hogy folytatódjanak a vízpótlás lehetőségét vizsgáló háttérmunkák.

– Az 1990-es évek elején volt, hogy 94-95 centiméter alatti értéket is mutatott a tó vízmércéje, de előfordult, hogy csak 88 centit mértek.

Ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló vízállás, törekedni kell arra, hogy a tó szintje 100 centiméter fölött maradjon – szögezte le Gárdony polgármestere. Egyes szakemberek szerint külső vízpótlás segítené a gondok megoldását. Ha a rákhegyi bázis karsztvízét átszivattyúznák a tóba, az a jelenleginél lényegesen magasabb vízállást eredményezne – fűzte hozzá.

Volt olyan időszak, amikor a helybéli gazdák le akarták csapolni a tavat
MTI/Vasvári Tamás

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb tava, a nyári hónapokban a második legjelentősebb turisztikai célpontja. Hossza 10,8, szélessége 3,3 kilométer. Átlagos vízmélysége másfél, a legnagyobb két méter. A tó időnként aggodalomra okot adó vízkormányzásával kapcsolatos érdekellentétek már 150 éve is voltak. „A környékbeli gazdák úgy gondolták: véglegesen le kell csapolni a tavat, mint ahogyan azt a Sárréttel is tették. Az lebegett a szemük előtt, hogy mekkora földterülettel gyarapodhatnának. Azzal érveltek, hogy a lápos, mocsaras területek egészségtelenek az emberekre, míg a tiszti főorvos az ellenkezőjét állította. Így a tó megmaradt, és a harmincas években üdülőhely lett belőle” – emlékeztet a Feol.hu hírportál. A Velencei-tó egyre keresettebb – és egyre drágább – ingatlanjait elsősorban fővárosiak lakják. A kiváló vonatközlekedésnek köszönhetően sokan Gárdonyban, Agárdon vagy Velencén töltik a nyári hónapokat vagy a strandidőt ígérő hétvégéket. A tó vízének a hőmérséklete ma tegnap reggel 26 Celsius-fok volt.

A BALATON IS VÍZPÓTLÁSRA SZORULHAT

Szári Zsolttal, a Balaton ez év májusában kinevezett miniszteri biztosával folytatott beszélgetését tette közzé hétfői podcastjában Áder János köztársasági elnök. A vízügyi szakember a Balaton vízszintszabályozásának a felülvizsgálatával kapcsolatban a minap a fonyódi kikötőben úgy fogalmazott: Mivel ­rossz vízkormányzás esetén a déli part egy része akár sivataggá is válhat, előnyös lenne a Balaton vizét magasabban tartani. Mint korábban megírtuk: az 1990-es évek közepén olyan alacsony volt a tó vízállása, hogy a fenyvesi képviselő-testület – mintegy figyelmeztetésként – egy, a parttól száz méterre keletkezett földnyelven tartotta ülését. Akkor vetették fel a vízügyi szakemberek,hogy érdemes lenne megvizsgálni, miként lehetne a Drávából egy csatornán keresztül pótolni a Balaton aszályos évek okozta víztömegveszteségét.