Népszavazás lehet az elnökválasztáskor

Egyetértés körvonalazódik Romániában a kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) arról, hogy a jövő évi elnökválasztás első fordulójával kössék össze az alkotmánymódosító népszavazást.

Az USL eredetileg azt tervezte, hogy még ősszel lezárja az alkotmánymódosítási folyamatot, most azonban ennek halasztását fontolgatja, miután az alkotmánybíróság a múlt héten kimondta: csak egy év múlva alkalmazhatják Romániában a – jelenlegi ötvenről harminc százalékra – leszállított népszavazási küszöböt. Az USL attól tart, hogy meghiúsulhat az alkotmánymódosítás, ha az azt szentesítő népszavazás érvénytelen lesz a jelenleg érvényben lévő, nehezen teljesíthető ötvenszázalékos küszöb miatt. Romániában az alkotmányt csak kétharmados parlamenti többséggel és érvényes népszavazással lehet módosítani.

A szociáldemokrata kormányfő a közszolgálati televíziónak adott interjújában úgy vélekedett: a „legértelmesebb” megoldás kivárni az egy évet és a 2014-es elnökválasztáshoz kötni a népszavazást. Ezt a lehetőséget eredetileg Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke vetette fel. „Jogászként nehezen értem, honnan származik ez az egy év, de politikai szempontból érthető a halasztás. Nos, majd megszervezzük a népszavazást, ha lejár ez az egyéves karantén” – kommentálta a helyzetet a román miniszterelnök.

A kétharmados parlamenti súllyal rendelkező USL törvényhozói olyan alkotmánymódosító szövegtervezetet dolgoztak ki, amely megnyirbálja az államfő hatáskörét és megerősíti a parlament szerepét Romániában. A tervezetről rendezett szavazást az ellenzék bojkottálta, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője pedig tartózkodott.

Az alkotmánymódosítás halasztása miatt az USL másik terve, a közigazgatási régiók megalakítása is halasztást szenved. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke erről pénteken azt mondta: a halasztással időt nyer az erdélyi magyarság, így az RMDSZ-nek lesz még lehetősége érvelni a közigazgatási régiók bevezetése ellen vagy a hagyományos térségek különleges jogállásának bevezetése mellett.

Sajátos küzdelem zajlik Marosvásárhelyen a magyarság és a románság között. Míg egy évzáró ünnepségen dulakodás tört ki, addig Dorin Florea, a város polgármestere a székelyföldi régió kialakítása mellett szállt síkra. A Mensura Transylvanica szerint Florea csupán a saját érdekeit követi a mostani helyzetben, de ezt a magyarságnak ki kellene használnia.

Miközben Romániában a szociálliberális kormánypártok alapjaiban forgatnák föl a választási rendszert, addig itthoni elvbarátaik lényegesen kisebb változtatások miatt már két éve támadják a kormányt. Victor Ponta pártja tisztán egyéni körzetes rendszert szeretne, amivel adott esetben a szavazatok 25 százalékával is kormányt alakíthat.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Bukarestben kormányzó Szociálliberális Szövetség nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Traian Basescu államfő népszavazást akar kiírni az egykamarás parlament bevezetéséről. Az alakulat szakértői szerint az elnök ezzel azt akarja bizonyítani, hogy még nem csúszott ki minden hatalom a kezéből, és ezzel próbálja ráerőltetni akaratát a vele szemben álló kétharmados parlamenti többségre.

A balliberális kétharmados parlamenti támogatás megvan, és most már annak a kellemetlen fejleménynek a lehetőségét is kiiktatták, hogy alacsony részvétel esetén érvénytelen legyen a népszavazás – így kommentálta a Mensura Transylvanica elemzőintézet a romániai törvényhozás azon döntését, hogy egy népszavazás akkor is érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak csupán a 30 százaléka vesz részt rajta, és akkor eredményes, ha a választói névjegyzékben található polgárok 25 százaléka igennel voksol. Időközben kiderült, hogy nem sérti a román alaptörvényt a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való leszállítása, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni – állapította meg június 26-án az alkotmánybíróság.