„Azért aláznak meg emberségemben, azért hangzik el ellenem ismételten ádáz gyűlöletbeszéd, valós érdemeimtől azért akarnak megfosztani, mert magyar vagyok, és – mint a jó román a románsága mellett – a magyarságomért kiállok” – fogalmazott nyilatkozatában Tőkés László, arra utalva, hogy több román politikus indítványozta: vonják vissza tőle román állami kitüntetését, amelyet az 1989-es romániai rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért kapott 2009-ben.
Tőkés Lászlót azzal vádolják, hogy megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, amikor azt javasolta: Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében. Román jobb- és baloldali politikusok, valamint politikai elemzők egyaránt bírálták Tőkést, aki erre úgy reagált: Magyarország védhatalmi státusza Erdély felett nem jelentené Románia határainak megkérdőjelezését.
A temesvári református gyülekezet egykori lelkésze a Ceausescu-diktatúra falurombolási terve elleni egyházmegyei felhívás 25. évfordulója alkalmából reagált a személyét ért „vehemens román támadássorozatra”.
„Az 1989-es temesvári forradalmi érdemeimért nekem ítélt Románia Csillaga érdemrend visszavonásával akarnak példát statuálni, saját politikai érdekből, illetve az önrendelkezési jogait egyre erőteljesebben követelő magyar közösség megleckéztetése és megfélemlítése céljából” – olvasható Tőkés László nyilatkozatában.
1988. szeptember 6-án, az – akkori nevén – Nagyváradi Református Egyházkerület temesvári egyházmegyéjének aradi közigazgatási értekezletén Molnár János és Tőkés László kezdeményezésére a lelkészi kar szinte egyhangúsággal fogadott el egy felhívást, amelyben Ceausescu ördögi terve, a falurombolás ellen tiltakoztak. A múlt század 80-as éveiben az Arad központú Temesvári Református Egyházmegye lelkészeinek memoranduma volt az egyetlen helyi, szervezett, nyilvános és testületi fellépés a nemzetközi felháborodást kiváltó romániai, úgynevezett területrendezési és szisztematizálási tervvel szemben – mutat rá a KMS honlapján közzétett közlemény.
A Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati tisztségviselői révén kezdeményezi és támogatja a helyi népszavazások kiírását a romániai régiók átszervezése ügyében – közölte az MPP az MTVA Külhoni Magyar Sajtószolgálat honlapján. A régiók ügyében folyamatosan voltak tiltakozó megmozdulások, sőt az Európai Bizottsághoz is eljutott egy kezdeményezés.
Az Európai Bizottság július 27-én elutasította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által beterjesztett, az etnikai, kulturális, vallási sajátosságokkal rendelkező régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés bejegyzését. Izsák Balázs, az SZNT elnöke korábban a román régiósítási tervekkel kapcsolatban azt nyilatkozta: a Ponta-kormány úgy akarja átalakítani a közigazgatást, hogy az új rendszer továbbra is a népességkeveredést szolgálja. A március 10-i marosvásárhelyi tüntetésen mintegy harmincezer ember által elfogadott petícióra, amely a székelységnek a régiósítással szembeni elvárásait tartalmazza, nem kaptak választ a román kormánytól.
Július 20-án mintegy tízezren tüntettek Erdély és Partium 119 helyszínén a kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére. „Az erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát” – állapította meg a Mensura Transylvanica erdélyi politikaelemző intézet az esemény kapcsán.
