Következő mérkőzések
Lengyelország
15:002024. június 16.
Hollandia
Szlovénia
18:002024. június 16.
Dánia

Így békélhetnek meg a magyarok és a szerbek

Minden évben megemlékeznek a világháborús délvidéki vérengzések szerb és magyar áldozatairól – határozott a Fidelitas.

VZ
2014. 02. 16. 15:01
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Böröcz László, a Fidelitas ügyvezető alelnöke, budapesti szervezete nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője vasárnap Budapesten, a Margitszigeten tartott megemlékezésükön azt mondta: a XX. században az emberi önzés és a fanatizmus miatt rengeteg tragédia történt. Ilyen volt a negyvenes évekbeli délvidéki vérengzés is, amikor több ezer magyar és szerb polgári lakost irtottak ki etnikai alapon.

Szegedinszki Krisztián, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fórumának képviselője a nyilatkozatot ismertetve kifejtette: Délvidék, más néven a Vajdaság az elmúlt évszázad során a régió „éléskamrája”, az egyik legfejlettebb soknemzetiségű gazdasági térsége volt, ahol békében éltek együtt magyarok, szerbek, horvátok, svábok, szlovákok, románok, ruszinok és bunyevácok. A XX. század során azonban a „totalitárius, gyilkos ideológiák és az idegen nagyhatalmak sikeresen egymás ellen uszították a délvidék nemzetiségeit”.

1945. február 15-én kezdődött meg az egyik magyar falu, Mozsor kitelepítése, lakosságának gyűjtőtáborba hurcolása, több mint félszáz helybeli azonnali kivégzése. Ehhez kötődően a jövőben minden évben megemlékezéseket tartanak, amit egy közös nyilatkozatban rögzítettek a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezeteinek vezetői.

Szegedinszki Krisztián azt mondta: céljuk a szerb, zsidó és magyar áldozatok emlékének megőrzése, az őket megillető tisztelet kinyilvánítása, de mindemellett más áldozatok emlékét is tiszteletben tartják. Továbbá elismerik a második világháború során a magyar hadsereg és közigazgatás által okozott sérelmeket is – tette hozzá.

Mint kiemelte: bíznak abban, hogy „ez a nyilatkozat is a két ország, Magyarország és Szerbia közötti megbékéléshez, a múltban esett sérelmeink orvoslásához, és ezáltal a közös ügyeink rendezéséhez vezet”. A nemzetpolitikai munkacsoport által szervezett megemlékezés végén a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat tömörítő ifjúsági szervezetek képviselői az Olt, a Vág, a Csallóközi Duna, a Zentai Tisza, a Kőrös és a Tiszakeresztúri Tiszából hozott vizet közösen öntötték a Dunába. Hente Lilla, a Fidelitas alelnöke hangsúlyozta, ezzel azt jelképezik: „ahogy a folyó elszalad, mi is túllépünk a sérelmeken, de mindig emlékezni fogunk, soha nem feledjük el a halottaink emlékét és ezeket a borzalmas eseményeket”.

A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944–45-ben tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét.

A borzalmas mészárlást csodával határos módon élte túl Kamarás Mihály atya, aki a délvidéki vérengzés idején szemtanúja volt rendtársai szenvedéseinek és halálának. Az azóta elhunyt ferences szerzetes rubinmiséje előtt exkluzív nyilatkozatot adott az MNO-nak.

Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították. A Terror Háza alábbi térképén látható, hogy a teljes Délvidék területére kiterjedtek a magyarirtások.

A titói diktatúra, majd a miloševiči dühöngő nacionalizmus évei után az elmúlt időszakban normalizálódni kezdtek a szerb–magyar kapcsolatok; ahogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke mondta, a vajdasági magyarság a reneszánszát éli. A szerb parlament 2013. júliusi rendkívüli ülésén elsöprő többséggel fogadta el a délvidéki magyarok ellen 1944–45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot; a szerb és a magyar köztársasági elnök közös főhajtása után pedig nem lehet úgy tenni, mintha az 1944–45-ös események nem történtek volna meg – ezt már Pásztor István, a VMSZ elnöke mondta. Hozzátette, a magyar–szerb történész vegyes bizottság munkája, a szerb parlament deklarációja, a csúrogi emlékművek fölavatása mind ékes bizonyítékai a pozitív folyamatoknak.

Eközben gyors ütemben folyik a délvidéki magyarok honosítási eljárása, ősszel az ötvenezredik vajdasági magyar is letette az ünnepélyes állampolgársági eskütételt Szabadkán, és kész a népesedési akcióterv is.

Magyarország és Szerbia kapcsolatai jelentősen fejlődtek az elmúlt időben, és ez tágabb mozgásteret adott a délvidéki magyaroknak is – mondta korábban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A változások egyik fő tartópillére az erős anyaország – emlékeztetett Orbán Viktor korábban, hozzátéve: bármi is lesz a következő magyarországi parlamenti választás eredménye, az alkotmányos alapok „nem lesznek fölszedhetők”, ezzel számolhatnak a határon túli magyarok is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.