Ukrán oktatási törvény: Szijjártó jogi garanciát akar

Az ígéret kevés – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország korábban mindig is támogatta Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, és továbbra is így tesz, ha jog garanciákat kap arra, hogy az oktatási törvényt Ukrajna a jelenlegi formájában nem hajtja végre, hanem konzultációkat kezd a magyar közösséggel, és csak olyan törvényt hajt végre, amelyről előzetesen megállapodik a kárpátaljai magyarokkal.

A miniszter szerint csak akkor lehet eredményes a konzultáció a helyi magyarokkal, ha az ukrán kormány felfüggeszti az oktatási törvény a kisebbségekre vonatkozó részének a végrehajtását.

Az MTI kérdésére Szijjártó Péter elmondta: az amerikai félnek a megoldás az érdeke, a kérdésre geopolitikai szempontból tekint, az a célja, hogy minél kevesebb nézeteltérés legyen abban a szövetségesi térben, amelyben gondolkodnak. – Ez nekünk jó, de a megoldás csak az lehet, ami a helyi magyarok számára megfelelő – tette hozzá.

A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

December elején a velencei bizottság is úgy vélekedett, joggal bírálják szomszédai új ukrán oktatási törvényt. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nyolcvan százalékos többséggel elfogadott egy sürgősségi határozatot a témában, amely kiáll a kisebbségek anyanyelvi oktatása mellett.