Ha beizzítjátok hát az új kislemezt, érdemes tovább olvasni, mert többek között ezt is megpróbáltam kiszedni az alkotóból! Vagy hogy mikor poposodik totál szét a Gidnim’Rém, hahaha!
– Krumplibogár, zokni vagy épp teavaj, netán kisállatok. Ilyen és ehhez hasonlókkal támadsz legújabb anyagodban. Milyen tematika szerint állt össze ez a lemez?
– Értelmetlenségeket és idiótaságokat pakoltam egybe. Sok az indokolatlan megoldás, vannak hamis hangok, minden vacak. A fő cél, azt hiszem, a kizökkentés. Igyekeztem arra odafigyelni, hogy empatikusan is lehessen hallgatni az albumot. Raktam bele például szeretetet és balalajkát.
– Ha lehet, az eddigiekhez képest az új daloknak még inkább hangjátékízük van. Úgy tűnik, mintha a Rémmel elmozdultál volna ebbe az irányba. Jól érzem, vagy ez csak egy újabb kikacsintás?
– Ez is-az is. Vannak hasonló ötleteim még talonban, de bőven akadnak hagyományosabb jellegű számok is. Nagy általánosságban talán félúton mozgok a kettő között. Tekintve, hogy a számokat nem zenekarral vagy beugró zenészekkel írom, és van lehetőségem otthon minden hülyeséget felvenni, adja magát a lehetőség, hogy ilyen irányba próbáljak kicsit játszani. Amúgy is nagyon szórakoztató.
– Rengeteg minden hömpölyög a miarosseb számaiban, s a hangulat több helyen finoman szólva is eklektikus, olykor csapongó. Gondolkodtál már azon, hogy felnőtt mesés hangjátékokat írj vagy mondjuk pszichothrillert megzenésíts?
– Ha egyszer adódik rá lehetőség, mindenképpen. Ha bárki keres ilyesmire zeneszerzőt és nem zavarja a lassú munka, nyugodtan írjon üzenetet a Gidnim’Rém Facebook-oldalára. (wink-wink-nudge-nudge)
– Érdekes kontraszt van a koncertjeid és felvételeid között. Míg „korongról” olykor elborult hangulat kell ahhoz, hogy az ember berakjon valamit tőled, addig élőben az elejétől a végéig magával tudsz ragadni bárkit. Legyen szó zenekari felállásról vagy akár egyszemélyes zenélésről. Ebben van bármi tudatosság, vagy csak a véletlen műve?
– Hú, ez többtényezős: egyrészt a koncertanyagom nagyjából fele nincs felvéve még, és eleve úgy válogatom össze és hangszerelem át a dalokat a fellépésekre, hogy jobban működjenek élőben. Másrészt egy koncerten nem az a dolgom, hogy a cipőmet bámulva fogdossam a tritónusokat, hanem hogy szórakoztassam a közönséget. Ha sikerül pozitív élményt nyújtani, annak nagyon örülök. Van még mit tanulnom ilyen téren bőven, mert még nincs sok tapasztalatom „frontemberként”, de izgalmas tesztelgetni, hogy mi működik élesben és mi nem.
