A legtöbbet, átlagosan hektáronként 1,3 millió forintot Közép-Magyarországon kellett fizetni a szántóterületekért, míg a legalacsonyabb árak – akárcsak a korábbi években – Észak-Magyarországot jellemezték, ahol átlagosan 678 ezer forintot kértek egy hektár szántóért.
Ha a szántók árváltozását hosszabb távon nézzük, akkor azt látjuk, hogy értékük 2007 óta folyamatosan növekszik, 2014-ig gyakorlatilag megduplázódott.
Bár a tavalyi évig az erdők is látványos, 60 százalékos dráguláson mentek keresztül, tavaly csökkent az áruk mintegy 3,4 százalékkal. Ezzel szemben a szőlők és a gyepek jelentősen drágultak: előbbieknél 27,4, míg utóbbinál 14,7 százalékkal növekedtek átlagosan az árak.
A szőlők hektárjáért a 2007-es szintnél közel 75 százalékkal, míg a gyepek esetében több mint 58 százalékkal többet kell fizetni. A gyümölcsösöknél nem ismétlődött meg a 2013-as jelentős, 20 százalékos drágulás: ezek ára tavaly 9 százalékkal növekedett, így 2007-hez képest tavaly 37,5 százalékkal kellett többet adni értük. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a gyümölcsösök hektáronkénti ára már tavalyelőtt is 1 millió fölött alakult, és a szőlőültetvények hektáronkénti ára is meghaladta az 1 millió forintot.
A termőföldből származó jövedelemben művelési ágak szerint nagy eltéréseket mutatkozhatnak. Tavalyelőtt a legtöbbet szőlőtermesztéssel lehetett keresni, ahol az egy hektárra jutó adózott eredmény megközelítette a 400 ezer forintot. A szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége ennek alig negyede volt, míg gyümölcstermesztéssel körülbelül 300 ezer forintos jövedelmet lehetett elérni hektáronként.
Jelenleg a termőföldek többségét szántóként használják, idén ezek teszik ki a területek közel 47 százalékát. A parcellák többségén búzát és kukoricát termelnek: tavaly a szántóföldi termesztésre használt területek 30, illetve 32 százalékáról e két gabonát takarították be. Magyarországon az egyik legjelentősebb szántóföldi növény a búza, amelynek több mint 1 millió hektáros területen folyik a termelése.
