Safarov-ügy: a németek jóhiszeműnek tartják a magyar döntést

A német kormány nem kételkedik a magyar kormány szeptember 6-án Bécsben tett nyilatkozatában.

A népirtások feltárásáért küzdő Arbeitsgruppe Anerkennung – Gegen Genozid, für Völkerverständigung e.V. (Elismerés munkacsoport – Egyesület a népirtás ellen és a népek közötti megértésért) elnevezésű civil szervezet az azeri kiadatási üggyel összefüggésben állásfoglalást kért a német külügyminisztériumtól. Thorsten Hutter, a tárca közép-európai osztályának vezetője írásbeli válaszában kifejtette: a német kormány Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt „nagyon aggódik” Ilham Aliyev azeri elnök döntése miatt, amellyel Ramil Safarovot kegyelemben részesítette és kitüntette. A döntés „lehetséges hatásai aggodalomra adnak okot” – emelte ki Hutter szeptember 7-én kelt levelében.

Írásos diplomáciai biztosíték volt Safarov ügyében

Emlékeztetett: „a magyar kormány élesen bírálta Ramil Safarov szabadlábra helyezését”, és felhívta a figyelmet, hogy az azeri kormány „megszegte a két ország megállapodását”. Az azeri kormány a kiadatás előtt „biztosította a magyar felet”, hogy az elítélt katonatiszt letölti börtönbüntetése hátralévő részét.

Hozzátette: a német kormány „nem kételkedik a magyar kormány 2012. szeptember 6-án Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Állandó Tanácsában tett nyilatkozatában, amely szerint az azerbajdzsáni bűnelkövető kiadatását jóhiszeműen, az azerbajdzsáni kormány írásos diplomáciai biztosítékai alapján, az elítélt személyek kiadatásáról szóló strasbourgi egyezmény keretében hajtotta végre”.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Hegyi Karabah határozottan elutasítja a háborút – jelentette ki az azerbajdzsáni területbe beékelődött, főként örmények lakta terület elnöke, akit szombaton iktattak be a hivatalába újabb ötéves időszakra. Bako Szaakján szavai szerint a karabahi–azerbajdzsáni konfliktust kizárólag békés eszközökkel, tárgyalások, civilizált párbeszéd útján kell megoldani.

A PanARMENIAN.net örmény hírportál szombati összesítése szerint szeptember 1-8. között az azerbajdzsáni fegyveres erők 300 esetben sértették meg a tűzszünetet az „érintkezési vonalon” Karabah és Azerbajdzsán között.

Az APA azerbajdzsáni hírportál arról számolt be szombaton, hogy az örmény fegyveres erők megsértik a tűzszünetet a frontvonalon, és több helyszínen is tüzet nyitottak az azerbajdzsáni fegyveres erők állásaira. A feszültség továbbra is megmaradt – idézte a bakui védelmi minisztériumot.

Ashton segítséget ígért

A berlini és a prágai magyar nagykövetség előtt folytatódott szombaton az örmények tiltakozása az azeri baltás gyilkos kiadatása ellen. A másfél órás tüntetés békésen zárult.

Az unió külügyminisztereinek ciprusi találkozóján Martonyi János tájékoztatta kollégáit a magyar kormány álláspontjáról. Eszerint Ramil Safarovot írásos garancia után adta át Magyarország Azerbajdzsánnak. A tárcavezető azt mondta: az azeriek évek óta kérték a katona kiadatását, de mostanáig nem adták írásba, hogy elfogadják a magyar bíróság döntését, és nem engedik el az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfit. A tárcavezető magyarázatát elfogadták az uniós külügyminiszterek, Catherine Ashton külügyi főképviselő pedig segítséget ígért a magyar–örmény kapcsolatok helyreállításában. Azerbajdzsán egyébként megszegte ígéretét, és elnöki kegyelemben részesítette Safarovot, aki 2004-ben egy örmény katonát gyilkolt meg Budapesten.