A visegrádi országok ebben a témában közös álláspontot alakítottak ki, amely szerint nemcsak a kohéziós pénzeket, hanem az uniós büdzsében szereplő összes forrást jól kell elkölteni – mondta Győri Enikő. Hozzátette: ugyancsak egyetért a négy visegrádi ország abban, hogy a kohéziós pénzek elköltését az előzetes kontroll erősítésével lehet hatékonyabbá tenni.
Győri: Ez a minimum, amivel tartozunk
„A közös büdzsé minden tételének az elköltésére oda kell figyelni. Ez a minimum, amivel tartozunk a polgároknak, hiszen ez az ő pénzük” – mondta Győri Enikő, aki arra is kiért, hogy ugyancsak egyetért a négy visegrádi ország abban, a kohéziós pénzek elköltését az előzetes kontroll erősítésével lehet hatékonyabbá tenni.
„Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a központi kormányzat hibáiért büntessék a források felhasználóit" – mondta az uniós ügyekért felelős államtitkár, majd kifejtette: nem méltányos és igazságos az, ha egy tagállam nem tartja a vállalásait, akkor egy helyi önkormányzat vagy agrártermelő nem juthat hozzá olyan támogatáshoz, amelyre szabályszerűen, megfelelően pályázott. Ehelyett az államtitkár szerint előzetesen ellenőrizni kellene, hogy a pályázók megfelelnek-e a feltételeknek.
Győri Enikő arról is beszámolt, hogy erős vita alakult ki a kohéziós pénzek főösszegével kapcsolatban. Ennek során kiderült, hogy nemcsak a „kohézió barátaiként” ismertté vált 15 ország, hanem ennél több, „egy egyértelmű többség” véli úgy, hogy a kohéziós támogatásokra fordítható pénzt nem kellene csökkenteni a következő 7 éves periódusban, de a nettó befizető országok továbbra is a csökkentés pártján állnak.
Nyilatkozat, amelyben érvényesülnek az érdekek
Ismert, az október 11-én és 12-én Katowicében tartott kibővített visegrádi találkozó résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéről szóló jogszabálycsomagról. Ennek keretein belül Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia egy olyan megállapodást kíván kidolgozni, amelyben a nemzeti és a regionális érdekek is érvényesülnek.
A külügyi államtitkár korábban már hangot adott annak a véleményének, hogy mindezt csak folyamatosan egyeztetve tudják elérni. Bizonyítékként akkor rámutatott, hogy a rendeletcsomag „azon részei, amelyekről sikerült megállapodni, már tükrözik is a visegrádi országok együttműködését”.
Nem jótékonysági adományokról van szó
Győri Enikő hangsúlyozta, hogy a kohéziós pénzek nem jótékonysági adományok; minden euróból, amit kohéziós célokra fordítanak, több mint hatvan cent a nettó befizető országokhoz kerül vissza, mivel vállalataik részt vesznek a kohéziós forrásokból megvalósuló beruházásokban.
Magyarország júliusban azt kérte az európai uniós partnereitől, hogy találjanak számára egyéni megoldást arra a problémára, hogy a következő hétéves (2014–20) EU-keretköltségvetés jelenlegi tervezete szerint minden más tagországnál nagyobb arányban veszítene az uniós forrásokból.
„A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus” – mondta korábban Orbán Viktor. A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta Áder János is júniusi brüsszeli látogatásán.
