Az európai föderációt, azaz az Egyesült Európai Államok megalakulását sürgető Bonino úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi Európai Unióban nagy a különbség az egyes tagállamok között a polgári jogok helyzetét illetően.
A teljes oldalas interjúban az április 28-án beiktatott új olasz külügyminiszter, az Európai Bizottság volt humanitárius biztosa a szerinte az Európai Unióban létező problémákra példaként említette az olaszországi börtön- és igazságügyi helyzetet, valamint az „alkotmányos demokráciát Magyarországon”.
„Nincsenek komoly korrekciós eszközök. Erős gazdasági kritériumaink vannak az EU-csatlakozáshoz , de miután belépett, egy ország megváltoztathatja az alkotmányt, megszüntetve a hatalmi ágak felosztását anélkül, hogy bármi is történne, ahogyan Budapest esete is mutatja” – mondta az olasz radikális párt politikusa.
Elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezetéről, amelyet a portugál, zöldpárti Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején – közölte magyar újságírókkal Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Tavares-jelentés tervezete „elég súlyos megállapításokat” tesz, hogy mit kellene csinálnia Magyarországnak és az uniós intézményeknek. Ezek egy jelentős részének nincs jogalapja – szögezte le Győri, aki rámutatott, hogy nem lehet kijelenteni, hogy Magyarországon nincs jogállam, ha ezt tényekkel nem támasztják alá.
Mélyreható reformra szorul az Európa Tanács (ET) monitoringeljárása – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Miközben az Európai Bizottság folyamatosan támadja a magyar kormányt egyebek mellett a médiahatóságot szabályozó törvény miatt, arról szó sem esik, hogy például Franciaországban az államelnök egy személyben nevezi ki az audiovizuális közszolgálati adók élére a vezetőket. Az Európa Tanács monitoring bizottságának április végi strasbourgi ülésén szavaztak a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentés megállapításairól, amellyel kapcsolatban egyébként már az előző napon – 21:20 arányban – úgy döntöttek: javasolják, hogy az ET parlamenti közgyűlésének következő, júniusi ülésszakán tűzzék napirendre a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítását.
Viviane Reding igazságügyi biztos nyilatkozatai pontatlanságokat és szándékos csúsztatásokat tartalmaznak Magyarországgal szemben – mondta Navracsics Tibor az M1 Ma reggel című műsorában április 19-én. Navracsics korábban arról beszélt, hogy Reding részrehajló, „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. Mint azt az MNO korábban megírta, a hazánkkal szemben kifejezetten ellenséges hangnemet használó biztos számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.
