Tavaresék választ kaptak a magyar kormánytól

Elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezetéről.

„Az nem lehet, hogy ő kijelenti, hogy mi megsértettük az unió alapértékeit, és ez mindent felülír” – hangoztatta az államtitkár, aki kifejtette, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az uniós szerződés négyes cikkét, amely a tagállamok alkotmányos hagyományainak és nemzeti identitásának tiszteletben tartását írja elő. Annak ellenőrzése pedig, hogy a tagállamok betartják-e az uniós jogot, az Európai Bizottság feladata, nem pedig az Európai Parlamenté.

Győri Enikő a kettős mérce alkalmazásának lehetőségéről is beszélt Rui Tavaressel, hogy például tehet-e olyan ajánlást, miszerint az elmúlt három év intézkedéseit vissza kell vonni. „Ha megmondják, hogy Magyarországon milyen legyen az Alkotmánybíróság, akkor elvárom, hogy a többi tagállamnak is megmondják ezt” – húzta alá Győri Enikő.

Az MTVA brüsszeli tudósítója úgy véli, a magyar jogállamiság helyzetéről készített Tavares-jelentés nem több, mint a zöldpárti politikus magánvéleménye. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint pedig Magyarország valószínűleg nem fog eljutni a szankciókig. Győri Enikő korábban arról beszélt, hogy ez közvetlen beavatkozás olyan ügyekbe, amelyek nem uniós kompetenciák.

Felháborodásának adott hangot a Tavares-jelentésben foglalt állítások miatt a Civil Összefogás Fórum (CÖF), valamint a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) is, és a dokumentum felülvizsgálatát kérik a készítőtől. A Civil Összefogás Fórum vezetője szerint Tavares politikai megrendelésre dolgozhatott.

„Tele van tárgyi tévedésekkel, csúsztatásokkal a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentéstervezet, amely Rui Tavares portugál zöldpárti politikus neve alatt fut” – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja a magyarországi alkotmányos helyzetről előterjesztett Tavares-jelentést. A dokumentum egy precedens nélküli, balliberális politikai ultimátum, amely direkt utasításokat ad a magyar polgárok által választott Országgyűlés számára, az országot pedig tulajdonképpen nemzetközi gyámság alá helyezné. Ez az eljárás példátlan és szembemegy az Európai Unió alapvető elveivel.

Az államtitkár találkozott az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának több tagjával is – liberálisokkal, zöldekkel, konzervatívokkal egyaránt –, és úgy vélte, hogy erősen politikai hovatartozás kérdése, ki milyen véleményt fogalmaz meg a kérdésben. „Az objektivitáshoz és a tények tiszteletben tartásához a magyar kormány minden körülmények között ragaszkodni fog” – húzta alá az államtitkár.

A kormány által azonosított ténybeli tévedésnek nevezte Győri Enikő azt, hogy a jelentéstervezet szerint például az új alaptörvényt mindössze egy hónap alatt fogadta el a törvényhozás. Emellett Tavares a Velencei Bizottságnak arra az állásfoglalására is hivatkozik, amely még el sem készült, mi több annak maradéktalan teljesítését várja el Magyarországtól.

Nem igaz a kormány szerint az sem, hogy az alaptörvény negyedik módosítása megfosztotta volna az Alkotmánybíróságot attól a jogától, hogy tartalmilag vizsgálhassa az alaptörvényt, noha ennek lehetőségét maga az Alkotmánybíróság is kizárta korábbi határozataiban, és erre az uniós tagállamok többségében sincs mód, sőt több országban nincs is alkotmánybíróság.

A kormány külön visszautasítja a romaellenességgel és antiszemitizmussal kapcsolatos megállapításokat. Az államtitkár arra is rámutatott, hogy a jelentés „mélyen elhallgatja”, hogy a romagyilkosságok nem a mostani kormány ideje alatt történtek, és az Orbán-kabinet több intézkedést hozott a gyűlöletbeszéd, az antiszemitizmus és a romaellenesség ellen. A jelentés arról tesz említést, hogy a parlament több jogszabályt is elfogadott „a rasszista gyűlöletkeltés és a gyűlöletbeszéd leküzdése érdekében”.

A jelentéstervezet azt is kifogásolja, hogy túl sok kérdést szabályoznak sarkalatos törvények, az államtitkár viszont rámutatott, hogy ezt a jogintézményt nem a mostani kormány vezette be, ez korábban is létezett. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogával kapcsolatban Győri Enikő megjegyezte, hogy például Hollandiában is létezik hasonló megoldás.

Az államtitkár szerint értelmezhetetlen, hogy a jelentés a jogállamiság visszaállítására szólít fel, és úgy vélte, a dokumentumban erőteljesen keverednek a jogi és a politikai elemek.

Az államtitkár megjegyezte, világossá tette Rui Tavares számára, hogy Magyarországtól nem kell megvédeni az Európai Unió értékeit, mert Magyarország azokat maximálisan tiszteletben tartja. Győri Enikő szerint tárgyalópartnerei közül többen – kimondva vagy kimondatlanul – elismerték, hogy „azért ez egy politikai játék”, és emlékeztetett, hogy egy év múlva Magyarországon országgyűlési, Európában pedig EP-választás lesz.