Az elmúlt hónapokban hozzászokhattunk, hogy folyamatos kritikák, támadások érik a hazánkat, melyekre a magyar részről mindig igyekeztek higgadtan reagálni az illetékesek, hangsúlyozva azt, hogy Magyarország minden tekintetben tiszteletben tartja az emberi jogi és uniós normákat. Aggodalmaikra mindig választ kaptak kritikusaink, így Neelie Kroes és Viviane Reding is, más kérdés, ez mennyire érdekelte őket. A kormány észérveket hangoztatott az alapjogokat boncolgató uniós vitanapon is, reagált a Tavares-jelentésre, de újabb és újabb témák bukkannak fel néhány fáradhatatlan hangadótól.
A német sajtó által legutóbb meglovagolt téma Orbán Viktor május 17-ei rádióinterjújához kapcsolódik. A miniszterelnök ekkor reagált Angela Merkel nyilatkozatára. A német kancellár a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Peer Steinbrück azon véleményére válaszolt, amely szerint nem szabad elvetni a lehetőséget, hogy hazánkat kizárják az EU-ból. Merkel erre úgy fogalmazott: „nem kell rögtön a lovasságot küldeni”. A nyilvánvalóan a közelgő választás kampánytémájaként felmerült magyarkérdés kapcsán Orbán azt mondta: „a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be.”
Nem meglepő módon először a hazai ellenzék csapott le a miniszterelnök kijelentésére. Kerék-Bárczy Szabolcsnak annyira megtetszett az „ügy”, hogy az ATV-ben kétszer is nyilatkozott róla pénteken, odáig jutott, hogy szerinte Orbán „a náci Németországgal azonosította a jelenlegi kormányzatot”. A hazánkkal szintén kritikus Keno Verseck cikke azonban csak vasárnap délután jelent meg a Spiegel Online-on, majd a magyar ellenzéki sajtóorgánumok ezután haraptak rá keményebben a koncra. Kérdés, hogy eszükbe jutott volna egyáltalán, ha nincs ez a két, utóbb említett, a magyar kormány iránt „fokozott szimpátiát mutató” egyén.
Szerencsére azonban más megvilágításban is foglalkoztak a kérdéssel Németországban. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Stephan Löwenstein kiemelte: az eset alátámasztja a fideszes politikusok véleményét, amely szerint az európai, és különösen a német baloldal igyekszik felhasználni a választási kampányban a „magyar témát”. A Die Welt online kiadásában pedig Boris Kálnoky egyenesen úgy vélekedett: az eset „iskolapéldája annak, hogy miként keletkezik ártalmatlan kijelentésekből médiavihar”. A szerző kifejtette: Peer Steinbrück kijelentésével csupán kampányeszközként használta Magyarországot.
Martin Schulz német szociáldemokrata politikus, egyben az Európai Parlament elnöke szintén hozzászólt az „ügyhöz”, kritizálva Orbánt, egy másik nyilatkozatában pedig az antiszemitizmus és rasszizmus démonait emlegetve addig jutott el, hogy Magyarország „össze akarja írni a zsidókat”. Az EP-elnök arcpirító szavait sokan elutasították, cáfolták, és kifejezték felháborodásukat, valamint bocsánatkérésre szólították fel. Többek között Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő is így nyilatkozott, és ezt a véleményt osztotta Martonyi János külügyminiszter is.
Orbán Viktor szerda reggel utazik Brüsszelbe. Délben részt vesz a visegrádi országok (V4) – Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia – miniszterelnökeinek találkozóján, amelynek aktualitást ad az is, hogy Magyarország veszi át júliustól a V4-együttműködés elnökségét.
Az uniós csúcs – a tagállamok állam- és kormányfőinek és az Európai Bizottság elnökének találkozója – 13 órakor kezdődik, ezt követően várhatóan 17 órakor tart majd sajtótájékoztatót a kormányfő az Európai Tanács épületében. Az Európai Tanács ülésének programjában egyébként energetikai és adópolitikai kérdések szerepelnek.
Gulyás Gergely fideszes képviselő kijelentette: a Fidesz elfogadhatatlannak tartja Schulz kijelentését, és bocsánatkérést vár az EP elnökétől, aki ha nem alkalmas arra, hogy Magyarországgal kapcsolatosan objektív véleményeket fogalmazzon meg, akkor az lenne a legjobb, ha lemondana hivataláról. A Fidesz EP-képviselői is közleményt adtak ki, és többek között leszögezték: a magyar kormány nem tűri az antiszemitizmus semmilyen formáját, és – ahogy azt már bizonyította – a leghatározottabban fellép minden ilyen megnyilvánulással szemben.
A magyarellenes megnyilvánulásairól szintén jól ismert Hannes Swoboda pedig még a Zsidó Világkongresszust követően kapott ihletet, hogy az antiszemitizmus Magyarországi helyzete kapcsán kifejthesse aggodalmát. Orbán Viktor kongresszuson elhangzott beszédét „kevésnek” találta, valódi cselekvést szorgalmazott, és nem hagyhatta ki azt a véleményét sem, hogy a Fidesz-kormány aláássa a diszkriminációellenesség alapelvét. (Orbán egyébként zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.) Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője természetesen egy szót sem ejtett arról, hogy a magyarországi kisebbségek ügyét mennyire eredménytelenül kezelte a korábbi szocialista-liberális kormányzat és tehetetlennek bizonyult a szélsőjobboldali csoportokkal szemben is.
A Fidesz EP-delegációja ennek kapcsán úgy látta, az európai szocialisták saját politikai céljaikra használják fel az antiszemitizmus kérdését, emellett közleményükhöz mellékeltek egy részletes listát is, amely a kormány által az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében tett lépéseket tartalmazza. A magyar néppárti küldöttség felszólította Swobodát, hogy tartsa tiszteletben a tényeket, és hagyjon fel az alaptalan hisztériakeltéssel. Felelőtlen kijelentései ugyanis szembemennek az antiszemitizmus elleni küzdelemmel és Európa érdekeivel egyaránt.
Swoboda másik kedvenc témája hazánk kapcsán az alkotmánymódosítás, amely a baden-württenbergi parlamentben is napirendre került május 8-án. A vitát az SPD (Német Szociáldemokrata Párt) kezdeményezte, amelyet Czukor József, hazánk németországi nagykövete értetlenséggel fogadott. A vitán elhangzott, hogy az alkotmánymódosítás olyan módon avatkozik be a jogállamiságba, hogy az aggodalomra ad okot, Peter Friedriche többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét és sajtószabadságot említette.
A helyszínen Mydlo Tamás főkonzul is jelen volt, aki a kritikát részben igazságtalannak minősítette, és hangsúlyozta: Magyarország a demokratikus és európai értékek talaján áll. Wolfgang Reinhardt (CDU – Kereszténydemokrata Unió) pedig hangsúlyozta: az európai országokat Magyarország hozta össze, amiért hálásnak kell lenni, hiszen ezáltal váltak lehetségessé az európai alapjogok. Kiemelte a tartomány szoros kapcsolatát hazánkkal, és megjegyezte, hogy csak a párbeszéd visz előre.
