A Moszkvában tartózkodó Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a sorozatos rakétakilövésre reagálva kifejezte abbéli reményét, hogy Phenjan abbahagyja azt, és újra tárgyalni fog a nagyhatalmakkal atomprogramja leszereléséről.
Az újabban kilőtt rakéta is a Japán-tengerbe csapódott be, mint a szombati három. Szöul súlyos provokációnak nevezte az előző nap a rakéták elindítását, amelyről nem tudta pontosan megállapítani, hogy hadgyakorlat keretében hajtották-e végre vagy kifejezetten csak a rakétákat tesztelték.
Bejelentették, hogy a dél-koreai haderő megszigorította Észak-Korea figyelését, és a legmagasabb fokú készültséget tartja fenn, hogy reagálni tudjon bármilyen kockázatos fejleményre. Vasárnap azt közölte egy dél-koreai tisztségviselő, hogy nagy pontosságú, izraeli gyártmányú, célra vezérelhető rakétákat telepítettek az észak-koreai tüzérség elleni védelem céljára az Északkal közös határhoz közeli szigeteikre.
Észak-Korea atomtechnológiájának és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáinak fejlesztésével egyre közelebb jut azon hangoztatott célja felé, hogy atomcsapást mér az Egyesült Államokra – olvasható az amerikai védelmi minisztérium idei kockázatfelmérő jelentésében, amelyet a washingtoni kongresszus számára készítettek.
A Koreai-félsziget az elmúlt évek legsúlyosabb válságát éli meg, amelyet az váltott ki, hogy Észak-Korea tavaly decemberben sikeres rakétakísérletet hajtott végre. A februári, harmadik, föld alatti kísérleti atomrobbantásra válaszul a nemzetközi közösség újabb szankciókat vezetett be. A kommunista ország április 23-án közölte, hogy atomhatalomként akar tárgyalni az Egyesült Államokkal, de ezt Washington rögtön és határozottan elutasította.
