A rakétákat – amelyek ezúttal is rövid hatótávolságúak volt – Észak-Korea keleti partvidékéről indították a Japán-tenger irányába. A hétfői volt sorrendben már a harmadik nap, amikor Észak-Korea rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki. Vasárnap egy, szombaton pedig három ilyen rakétát lőttek ki, és valamennyi rakéta a Japán-tengerbe csapódott.
Szöulban vasárnap bejelentették, hogy a dél-koreai haderő megszigorította Észak-Korea figyelését, és a legmagasabb fokú készültséget tartja fenn, hogy reagálni tudjon bármilyen kockázatos fejleményre. Azt is közölte egy dél-koreai tisztségviselő, hogy nagy pontosságú, izraeli gyártmányú rakétákat telepítettek az észak-koreai tüzérség elleni védelem céljára az Észak-Koreával közös határhoz közeli szigetekre.
Egyelőre Dél-Koreában sem tudják a választ arra a kérdésre, hogy a rakétákat egy hadgyakorlat keretében lőtték-e ki Észak-Koreában, vagy Phenjan kísérleteket folytat ezzel a rakétatípussal. A dél-koreai védelmi minisztérium szakértőinek feltételezése szerint Észak-Korea KN-02 kódjelű, mintegy 120 kilométeres hatótávolságú, ballisztikus, vagy hajók ellen bevethetőre átalakított, de nem pontosított típusú rakétákat lőhetett ki az utóbbi három nap alatt.
Észak-Korea atomtechnológiájának és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáinak fejlesztésével egyre közelebb jut azon hangoztatott célja felé, hogy atomcsapást mér az Egyesült Államokra – olvasható az amerikai védelmi minisztérium idei kockázatfelmérő jelentésében, amelyet a washingtoni kongresszus számára készítettek.
A Koreai-félsziget az elmúlt évek legsúlyosabb válságát éli meg, amelyet az váltott ki, hogy Észak-Korea tavaly decemberben sikeres rakétakísérletet hajtott végre. A februári, harmadik, föld alatti kísérleti atomrobbantásra válaszul a nemzetközi közösség újabb szankciókat vezetett be. A kommunista ország április 23-án közölte, hogy atomhatalomként akar tárgyalni az Egyesült Államokkal, de ezt Washington rögtön és határozottan elutasította.
