Az amerikai külügyminiszter Hitlerhez hasonlította Aszadot

John Kerry Hitlerhez és Szaddám Huszeinhez hasonlította Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Közlése szerint szarint vetettek be a vegyifegyver-támadásban.

Haj- és vérminták vizsgálatának eredménye szerint szarint vetettek be augusztus 21-én a Damaszkusz környéki vegyifegyver-támadásban – jelentette ki vasárnap John Kerry amerikai külügyminiszter. Kerry a CNN, a Fox News és az NBC televíziónak is nyilatkozott. Közölte: Washington az utóbbi 24 óra leforgása alatt független forrásból, de nem az ENSZ-ellenőröktől szerzett tudomást az idegméreg alkalmazásáról. Rámutatott, hogy napról napra több érv szól a Szíria elleni katonai fellépés mellett.

Az amerikai diplomácia vezetője Hitlerhez és Szaddám Huszeinhez hasonlította Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai kongresszus támogatni fogja a Szíria elleni katonai csapást, ami fontos üzenet lesz Irán és Észak-Korea számára is.

Bassár el-Aszad szerint országa képes szembeszállni bármilyen külföldi agresszióval. Az állami televízió által közvetített, meglehetősen harcias beszédben Aszad elnök azt hangoztatta: a támadással való amerikai fenyegetés nem tántorítja el Damaszkuszt alapelveitől és attól sem, hogy harcoljon az egyes térségbeli, illetve nyugati országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok által támogatott terrorizmus ellen.

Még Aszad nyilatkozata előtt Feiszal Mekdad külügyminiszter-helyettes arra szólította fel az amerikai kongresszust, hogy „tanúsítson bölcsességet”, és utasítsa el a Szíria területe elleni támadást. A miniszterhelyettes Barack Obama elnököt „habozónak, csalódottnak és zavarodottnak” nevezte. Mekdad szerint sem az Egyesült Államok elnöke, sem más elnök nem igazolhat egy igazságtalan háborút.

A külügyminiszter-helyettes ismét minden alapot nélkülözőnek nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Szíria vegyi fegyvert vetett volna be. A damaszkuszi külügyi vezető az al-Kaidát, továbbá terroristákat vádolt vegyi fegyverek alkalmazásával. Ez utóbbival kapcsolatban hírügynökségek utaltak arra, hogy a szíriai kormány az Aszad-rendszer elleni felkelőket bélyegzi terroristáknak.

Pénteken a Földközi-tenger keleti felére érkezett a USS San Antonio hadihajó, amellyel együtt így már az amerikai haditengerészet hat egysége tartózkodik a térségben.

George Osborne brit pénzügyminiszter vasárnap a BBC-nek azt nyilatkozta, a londoni kormány az amerikai elnök Szíriával kapcsolatos döntése nyomán sem tervez újabb parlamenti szavazást az esetleges katonai beavatkozásban való brit részvételről.

Osborne emlékeztetett arra, hogy a brit törvényhozás a hét közepén a katonai beavatkozás, illetve az abban való részvétel ellen döntött. „A parlament már állást foglalt” – fogalmazott a miniszter. Hozzáfűzte: Nagy-Britannia akkor sem venne részt egy esetleges katonai akcióban, ha az ENSZ-ellenőrök új tényeket tárnának fel a Damaszkusz körzetében történt állítólagos gáztámadásról.

Elküldte az amerikai kormányzat a kongresszusnak szombaton azt a határozati javaslatot, amely felhatalmazná Barack Obamát, hogy katonai erőt vessen be Szíria ellen. Az elnök maga jelentette be szombaton, hogy az elvi döntést már meghozta a fellépés elindításáról, de ennek végrehajtásához kéri a kongresszus felhatalmazását. Harry Reid, a demokrata szenátorok vezetője közleményében bejelentette, hogy a testület legkésőbb a szeptember 9-vel kezdődő héten szavaz a határozatról.

John Kerry szerint nem a gyengeség, hanem az egységre törekvése jele volt, hogy az elnök a kongresszushoz fordult felhatalmazásért. Rámutatott, hogy az elnöknek jogában áll önállóan is elrendelni a katonai akciót, ha azt a törvényhozás nem hagyja jóvá. Azt ugyanakkor nem mondta ki, hogy Obama ebben az esetben is parancsot adna-e a támadásra.

Ban Ki Mun szerint Obama döntése része annak a törekvésnek, hogy széles körű nemzetközi egyetértés jöjjön létre a vegyi fegyverek bevetésére adandó válaszhoz – jelentette ki vasárnap az ENSZ főtitkárának szóvivője.

A főtitkár a nap folyamán beszélt Ake Sellströmmel, a világszervezet vegyifegyver-ellenőrei Szíriában járt csoportjának vezetőjével. Ban Ki Mun arra kérte a Hágában tartózkodó professzort, hogy „tekintettel az augusztus 21-i incidens borzalmas nagyságára”, gyorsítsa fel a helyszínen összegyűjtött minták és adatok elemzését, és a lehető leggyorsabban tájékoztassa az eredményekről, de mindezt tegye úgy, hogy közben szem előtt tartja a tudományos pontosság szabályait.

Guido Westerwelle szerint Barack Obama szombati bejelentése azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nem dönt elhamarkodottan, hanem körültekintően megfontolja, miként járjon el a feltételezett szíriai gáztámadás nyomán előállt helyzetben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pedig ezzel időt nyert az egységes álláspont kialakítására.

A nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül a „borzalmas vegyi fegyverek” bevetését, ami először fordul elő a 21. században. „Különösen Oroszországnak kell konstruktív magatartást tanúsítania” – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője. Ezzel összhangban Angela Merkel kancellár egy szombati lapinterjúban hangsúlyozta: „nagyon sajnálatos, hogy Oroszország és Kína már hosszú ideje akadályozza az egységes álláspont kialakítását, ez jelentős mértékben gyengíti az ENSZ-t”.

A szíriai ellenzék csalódottságának adott hangot Obama lépése miatt. Szamír Nasar, a Szíriai Nemzeti Koalíció egyik vezetője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „azonnali és határozott csapásra számítottunk ( ), de úgy gondoljuk, hogy a kongresszus jóváhagyja a katonai beavatkozást”. David Cameron ugyanakkor szombat késő esti Twitter-üzenetében hangsúlyozta, hogy megérti és támogatja Obama álláspontját.

Pár órával Nasar nyilatkozata után a Szíriai Nemzeti Koalíció azzal a kéréssel fordult az amerikai törvényhozáshoz, hogy hagyja jóvá a katonai beavatkozást Szíriában. Az Isztambulban kiadott közlemény rámutat: az Egyesült Államok fegyveres fellépése szükséges ahhoz, hogy „meg lehessen fékezni a bűnöző szíriai rezsim gyilkos gépezetét”. A nemzetközi közösségnek meg kell büntetnie Bassár al-Aszad rendszerét, hogy ezzel is „egyértelmű üzenetet küldjön” a hasonló diktatúráknak: Iránnak és Észak-Koreának, amelyek érdeklődve figyelik, milyen választ ad a szabad világ a népe ellen vegyi fegyvereket bevető Aszad-rezsimnek. Ha nem születik válasz a nemzetközi jog megsértésére, az bátorítani fogja a világ diktátorait, hogy kövessék Aszad példáját – áll a közleményben.

Franciaország is az amerikai kongresszusra vár; a belügyminiszter vasárnap úgy nyilatkozott, nem lépnek fel egyedül Szíriával szemben. A washingtoni bejelentés nyomán más politikusok is kifejtették véleményüket: ilyen horderejű kérdésben nélkülözhetetlen a honatyák szavazata. „A mostani körülmények között Franciaország nem vehet részt háborúban a parlament egyértelmű támogatása nélkül” – mondta a Journal du Dimanche című napilap vasárnapi számában Francois Fillon volt kormányfő, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) vezető személyisége.

Az ellenzék másik prominens alakja, a centrista Francois Bayrou nyílt levélben fejtette ki ugyanebben a lapban: szerinte elképzelhetetlen, hogy Francois Hollande elnök a parlament megkerülésével cselekedjék. Hollande még az amerikai elnök döntése előtt szerdára hívta össze a parlamentet a szíriai helyzet megvitatására.

Szaúd al-Fejszál herceg, az arab királyság külügyminisztere az Arab Liga vasárnapi kairói tanácskozásán bejelentette, Szaúd-Arábia támogatna egy amerikai csapást Szíriára, ha azt a szíriai nép is akarná. „Elfogadjuk a szíriai nép akaratát. A nép ismeri legjobban a saját érdekeit, így amit elfogad, azt mi is elfogadjuk, s amit elutasít, azt mi is elutasítjuk” – mondta a diplomata.

Egyúttal felszólította az arab államokat, hogy nyújtsanak támogatást a szíriai népnek. „Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy minden erejével állítsa meg a szíriai nép ellen zajló agressziót” – fogalmazott Fejszál.

Ahmad el-Dzsarba, a nyugati hatalmak által támogatott Szíriai Nemzeti Koalíció elnevezésű ellenzéki ernyőszervezet elnöke a tanácskozáson ugyancsak az amerikai katonai csapást sürgette. Felszólalásában a résztvevők „testvéri érzésére és emberségére” próbált hatni, azt kérve az arab államoktól, hogy támogassák a „nemzetközi hadműveletet” a szíriai „pusztító gépezet” megsemmisítése érdekében.

Dzsarba felszólította az Arab Ligát: hozzon döntést, hogy meg lehessen szabadítani Szíriát a Hezbollah radikális szervezet fegyvereseitől, az iráni erőktől és a Bassár el-Aszad által behívott radikális iraki milíciáktól.

A kairói tanácskozás várhatóan hivatalos nyilatkozatban fogja elítélni az Aszad-rezsimet a múlt heti gáztámadásért – írta a brit hírügynökség.

A Szíriai Emberi Jogok Megfigyelő Központja (OSDH) nevű, londoni székhelyű ellenzéki szervezet vasárnap kiadott friss statisztikája szerint 110 371 ember vesztette életét különböző erőszakos cselekményekben. Az áldozatok közül 40 146 polgári személy volt, 21 850 a lázadók oldalán harcolt, a kormányerők – ideértve a Bassár el-Aszad elnököt támogató félkatonai erőket is – vesztesége pedig 45 478 fő.

A halott civilek között 3095 nő és 5833, 16 évesnél fiatalabb gyermek van. A megölt lázadók között sok a civil, a rendszer ellen fegyvert fogó polgári személyek közül 15 992-en vesztették életüket, valamint 2128 katonaszökevény és 3730 külföldi harcos – többségükben szélsőséges eszméket hirdető gerilla – szerepel a halottak listáján.

Az OSDH Szíriában élő aktivisták széles körű hálózatára, orvosi és katonai forrásokra támaszkodik az adatok és információk begyűjtésében. Korábbi, június 26-án közzétett adatsorában 100 191 halottról tett említést. Az ENSZ ugyancsak azzal számol, hogy az utóbbi két és fél év alatt több mint százezer életet követelt az erőszak Szíriában.