Szíria: nem szabad megengedni az erőszakot

Putyin reméli, hogy a G20-csúcson tárgyalhat Obamával Szíriáról, ugyanis Oroszország számára elfogadhatatlan az erő alkalmazása.

Elfogadhatatlannak nevezte az orosz külügyi szóvivő az Egyesült Államok képviselőinek azokat a nyilatkozatait, amelyekben erő alkalmazásával fenyegették meg Szíriát. Alekszandr Lukasevics Moszkvában kiadott állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy az erő egyoldalú – az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazása nélküli – alkalmazása a nemzetközi jog egyértelmű megsértését jelentené, és aláaknázná a szíriai válság politikai és diplomáciai megoldásának a távlatait, csak újabb konfrontációs fordulókat okozna és újabb áldozatokkal járna, legyen szó bármennyire is korlátozott jellegű erő bevetéséről. Az események ilyen alakulását nem szabad megengedni – szögezte le.

A német kancellár viszont úgy véli: Oroszország és Kína miatt nem tud fellépni a nemzetközi közösség egységesen a szíriai gáztámadás ügyében. Angela Merkel egy szombati lapinterjúban hangsúlyozta: „nagyon sajnálatos, hogy Oroszország és Kína már hosszú ideje akadályozza az egységes álláspont kialakítását, ez jelentős mértékben gyengíti az ENSZ-t”.

A berlini vezetésben erősödik az a meggyőződés, hogy a gáztámadás a damaszkuszi rezsimnek tulajdonítható. Mindazok az érvek és tények, amelyeket az amerikai külügyminiszter, John Kerry pénteken a nyilvánosság elé tárt, hihetőek és komolyan kell venni őket – emelte ki Guido Westerwelle a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban megjelenő interjúban.

Hozzátette: a szíriai nép ellen intézett vegyifegyver-támadással „ledőlt egy tabu”, amit nem szabad annyiban hagyni. Németország azonban csak ENSZ-felhatalmazással, egy NATO-akció keretében, vagy pedig egy európai uniós küldetés részvevőjeként vetheti be hadseregét, ezért jelenleg „fel sem merül”, hogy a Bundeswehr bekapcsolódjon egy esetleges szíriai intervencióba – mondta a kancellár az Augsburger Allgemeine című lapnak.

Vlagyimir Putyin szombaton Vlagyivosztokban azt mondta, reméli, hogy a G20-as csoport jövő csütörtökön kezdődő szentpétervári csúcstalálkozóján találkozhat Barack Obama amerikai elnökkel, és vele, valamint a fórum többi résztvevőjével megvitathatják a szíriai helyzetet.

„Hogy mit is mondanék neki (Barack Obamának)? Nem is tudom. Elsősorban nem mint kollégámhoz, nem mint az Egyesült Államok elnökéhez, nem mint államfőhöz, hanem mint Nobel-békedíjashoz fordulnék” – mondta az orosz elnök arra a kérdésre, miről beszélne az amerikai elnökkel. Putyin nem vette fel Obamával a kapcsolatot azóta, hogy felmerültek a vegyi fegyver bevetésével kapcsolatos újabb vádak a szíriai vezetés ellen.

Egyébként az orosz államfő szerint elképesztő ostobaság lett volna a szíriai kormány részéről, hogy akkor vessen be vegyi fegyvert, amikor a hadserege ellentámadásban van és bekeríti az ellenzéki erőket. Értelmetlen lett volna „ilyen körülmények közepette ütőkártyát adni azoknak a kezébe, akik folyamatosan külső katonai beavatkozást sürgetnek” – mondta Putyin.

A szíriai kormánnyal való szolidaritás jegyében iráni parlamenti küldöttség utazott szombaton Damaszkuszba. Az ISNA iráni hírügynökség jelentése szerint a medzslisz külügyi bizottságának háromtagú delegációját ötnapos látogatása során fogadja Bassár el-Aszad szíriai elnök is. A küldöttséget Alaeddin Borudzserdi, a bizottság elnöke vezeti.

A síita Irán a síita ághoz tartozó alavita kisebbség által uralt damaszkuszi rezsimet támogatja a szíriai polgárháborúban, így Teherán Aszad legfőbb szövetségese a térségben az ősellenségnek tekintett Izraellel szemben. Teherán hevesen ellenzi az Egyesült Államok készülődő szíriai beavatkozását.

Francois Hollande francia elnök pénteken bejelentette, hogy Párizs a katonai beavatkozás brit elutasítása ellenére továbbra is támogatja az „arányos és kemény” fellépést a damaszkuszi rezsim ellen. A franciák többsége ugyanakkor – hasonlóan az amerikai lapok nagyobb hányadának véleményéhez – ellenzi országuk részvételét egy Szíria elleni katonai fellépésben egy felmérés szombaton közzétett adatai szerint.

Barack Obama pénteken közölte, hogy egyelőre nem hozott döntést Szíria ügyében, hozzátéve, a szíriai akcióra adandó válasz korlátozott lesz, nem pedig „nyílt végű” beavatkozás.

Pénteken a Földközi-tenger keleti felére érkezett a USS San Antonio hadihajó, amellyel együtt így már az amerikai haditengerészet hat egysége tartózkodik a térségben.

A BVA intézetnek a Le Parisien-Aujourd'hui által közzétett közvélemény-kutatási adatai szerint a válaszolók 63 százaléka ellenzi a katonai fellépést, 58 százalék nem bízik abban, hogy Francois Hollande elnök alkalmas lenne egy francia részvétel vezetésére, 35 százalékuk pedig attól fél, hogy az intervenció az egész közel-keleti térséget lángra lobbanthatja.

Két másik, a héten korábban közzétett franciaországi felmérés azt mutatta, hogy igen langyos a katonai fellépés támogatásának a hőfoka a francia szavazók körében. A gazdasági nehézségek által népszerűségében megtépázott Hollande kormányának katonai beavatkozását az észak-afrikai Maliban az iszlamista lázadók visszaverése céljából viszont a közvélemény kétharmada támogatta.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint Szíria szégyenfolt a világ lelkiismeretén. Az alpbachi Európa-fórumon elmondta: vegyi fegyver bevetése gyalázatos bűn és a nemzetközi jog megsértése, amelyet a leghatározottabban el kell ítélni. Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök nem hisz a szíriai válság katonai megoldásában, hangsúlyozva, hogy meg kell várni az ENSZ-szakértők helyszíni vizsgálódásának az eredményét.