Napok óta elérhetetlen Lesták Erzsébet. Ő lenne az első magyar, aki megmássza a Föld 14. legmagasabb hegycsúcsát, a Sisapangmát. Korábban magyar expedíció a 8013 méter magasan található Központi csúcsig jutott, Lesták most a főcsúcsot támadja. A hegymászónő augusztus 30-án kelt útra Katmanduba, ahol információink szerint négy külföldi mászótársával találkozott. Az alaptáborba szeptember 7-én ért fel. A 2-es és a 3-as táborok kiépítését és az akklimatizációs túrákat követően a tervek szerint hétfőn indították volna meg a csúcstámadást, és kedden Lestáknak már valamelyik alsóbb táborban kellene pihennie.
A 4bakancs hegymászóportál utoljára pénteken tudott kapcsolatba lépni a sportolóval. Lesták szombati, utolsó blogbejegyzésében azt írja: visszatértek az alaptáborba, és várják az időjárás-jelentést, vagyis a zöld jelzést a csúcstámadáshoz.
– Erzsébeték feltehetően az egyes vagy a kettes táborban lehetnek jelenleg – véli kérdésünkre Barabás László, a 4bakancs szerkesztője. A magyar mászóval ketten tartanak a főcsúcsig, a többiek egy mellékcsúcsot vettek célba. Lestáknak különösen nehéz dolga van, társai ugyanis az előzetes információk szerint mindannyian palackkal másznak, így biztosan gyorsabban fognak haladni, mint ő. Egy 8027 méter magas hegycsúcs meghódítása még egy végtelenül rutinos mászó számára is hatalmas kihívás egyedül, honfitársunk ráadásul még soha nem járt 8000 méter felett.
Az egynapos csúszás elvileg még nem probléma, hiszen az 1-es (6730 m) és a kettes tábor (7045 m) menedéket nyújt rossz időjárás esetén is. A csúcstól alig 600 méterre található hármas táborban már problémásabb pihenni, sokkal nehezebb a lélegzés, és az erős napsugárzás is kimerítő. Lestákék csak nagy nehézségek árán tudták kiépíteni a legfelső tábort.
„Tető a füves síkságok fölött”
A Föld 14. legmagasabb csúcsán még soha nem járt magyar hegymászó. A hegyet a helyiek úgy hívják, „Tető a füves síkságok fölött”. A nepáli határtól néhány kilométerre, Tibet déli, középső részén található 8027 méteres magaslatra 1964-ben kapaszkodott fel elsőként egy kínai mászó. A gleccserszakadékokkal szabdalt hegynek többnyire csak a Központi csúcsáig (8013 méter) merészkednek a sportolók. Az első magyar 8000-es expedíció éppen a „Central Peak”-et hódította meg. Lesták Erzsébet viszont a főcsúcsot fogja megostromolni.
Honfitársunk 1996 óta foglalkozik hegymászással, elsőként az Etnát célozta meg. Az Alpok, a Magas-Tátra, az Elbrusz és az Atlasz után Lesták Erzsébet magasabb csúcsokra is eljutott: az Andok és a Pamír 7000-es magaslatai mellett megmászta a Cho Oyut a Himalájában. Ekkor jutott először és utoljára 8000 méter közelébe.
Némi segítséget jelenthet, hogy nem sokkal a négyfős csapat megérkezése után egy spanyol mászócsoport is csatlakozott Lestákékhoz. Értesüléseink szerint a Carlos Soria vezette egység egyelőre akklimatizációs túrákat tesz, a csúcstámadást csupán később kezdik. A fixkötelezésben és a nyomtaposásban viszont így is nagy segítségére lehet a magyar hegymászónak és társainak.
Mint korábban írtunk róla, Carlos Soria és csapata is a Kancsendzöngán volt Erőss Zsolt és Kiss Péter tragikus balesete idején. A spanyol mászó egy interjújában komoly kritikát fogalmazott meg a magyarokkal szemben, akik szerinte nem vettek részt kellő intenzitással a kötelezésben, és nem akartak fizetni a serpáknak. Kollár Lajos expedícióvezető az MNO-nak adott interjújában válaszolt a vádakra. A Kancsendzöngán történt események összefoglalóját ide kattintva érheti el.
Barabás László jelzi, ez most egyelőre a türelemjáték időszaka, a késedelem oka ugyanis sokféle lehet. Lesták Erzsébetnek van ugyan műholdas telefonja, de a csúcstámadásra nem cipelte magával, így csak akkor lehet majd kapcsolatba lépni vele, ha visszaért az 5400 méteren lévő alaptáborba. A vele mászók közül valaki feltehetően vitt magával telefont, így akár tőlük is érkezhetnek hírek, hogy hol tart az expedíció.
