A miniszterelnök ezt szerdán mondta újságíróknak Londonban, utalva az Európai Bizottság rezsicsökkentéssel kapcsolatos levelére. A kormányfő kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „mindig tudtuk, hogy a rezsicsökkentés harcos téma lesz”, hiszen vannak nagy nemzetközi cégek, amelyeknek a rezsicsökkentés a profitjuk csökkenésével jár, így ők „minden követ megmozgatnak mindenhol”.
„Nem javaslom a magyaroknak, különösen nem a kormánynak, hogy meglepődjünk azon, hogy most Brüsszelből támadás éri a rezsicsökkentést” – mondta a miniszterelnök, kijelentve: meg fogják vívni a küzdelmet, a kormánynak komoly érvei vannak. „Szeretném megnyugtatni a magyar közvéleményt, hogy a rezsicsökkentés nemcsak marad, hanem folytatódni is fog” – közölte Orbán.
A magyar kormányfő Londonban tett látogatásán az újságíróknak beszélt arról is, hogy a világ más gazdaságaival szembeni versenyképesség egyik feltétele az olcsó energia, ezért nem értenek egyet azokkal, akik „diszkriminálják” a nukleáris energiát.
• Rezsiharc: az Orbán-kormány felveszi a brüsszeli kesztyűt
• Brüsszel ellenzi a rezsicsökkentést
• Rezsicsökkentés: a baloldal áll a támadások mögött?
• Kezdődik a rezsiharc – olvassa el a Magyar Nemzet témában írt vezércikkét.
Orbán kitért arra is, hogy több kérdésben erős szövetség jött létre Nagy-Britannia és Magyarország között, és ennek kiemelt területe a nukleáris energia. A két ország a nukleárisenergia-használatának jelenlegi nemzetközi szabályozását elégségesnek tartja, és nem akar létrehozni semmilyen ezen túlmutató európai intézményt – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a következő néhány évben Magyarországon el kell érni, hogy az energia ne legyen drágább, mint az Egyesült Államokban, ahol egyharmaddal alacsonyabbak az energiaárak.
„Ez egy komoly programja lesz a következő kormánynak”, noha már a jelenlegi is tett lépéseket, hiszen a háztartások energiaára csökkent, de hasonló lépéseket kell majd tenni a versenyszférában is, amihez szükség van nukleáris energiára is – közölte.
A politikus, akit szerda délután a Downing Streeten fogadott David Cameron brit kormányfő szólt az Európai Unió intézményeinek megreformálásáról is. Hangsúlyozta, lehet, hogy még reformnál is többre, az európai intézményrendszer megújítására lenne szükség, és ebben Nagy-Britannia és Magyarország is egyetértenek egymással.
Mint Orbán fogalmazott, sokkal világosabban meg kellene határozni például, hogy mi az, amit Brüsszelben szabályoznak, és mi az, amit Budapesten vagy Londonban, tehát a nemzeti és a brüsszeli hatáskörök világosabb elhatárolására van szükség. „Kértem a miniszterelnök urat, hogy miután ők éppen most vizsgálják fölül a teljes angol jogrendszert ebből a szempontból, ezt a tudást bocsássák rendelkezésünkre” – mondta.
Elmondta, az eurózónán kívüli országoknak garantálni kell a rugalmasságot, hogy saját gazdaságpolitikájukat folytathassák. „A britekkel egyet fogunk érteni a tekintetben, hogy mely területeken nincs kompetenciája, nincs keresnivalója az EU-nak” – mondta, példaként említve, hogy nem akarnak olyan szabályokat, amelyek kiiktatják „az adórendszerek közötti versenyt”, és nem akarnak közösen szabályozott szociális rendszert sem. Hozzáfűzte, egyetértettek abban is, hogy a NATO keretein belül folytatni kell a katonai együttműködést. A brit-magyar kapcsolatokat úgy jellemezte: „egy komoly partnerünk, szövetségesünk van itt, Londonban”.
Magyarország miniszterelnöke a David Cameronnal folytatott megbeszélése előtt a Királyi Külügyi Intézetben tartott előadást, ahol arról beszélt, hogy Magyarország ma egy igazi laboratóriumként működik, a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni.
