Hangoztatta azt a véleményét is, hogy az „államcsíny” támogatóinak „nem szabad a békés tüntetők mögé bújniuk”, hanem „világosan meg kell mondaniuk, hogy céljuk a törvényes hatalom megdöntése”. Emellett elmondta: a zavargások irreálissá teszik azt a lehetőséget, hogy a jövő tavaszi voksolás helyett előre hozott elnökválasztást tartsanak.
Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett az ukrán elnök. Viktor Janukovics szerint a parlament nem pihenhet a mostani, zavargásokkal, gyújtogatásokkal, erőszakkal teli időszakban, hanem mihamarabb rendezni kell a kialakult helyzetet.
Kijevbe utazik Stefan Füle EU-biztos, hogy segítse az ukrán kormány és a tüntetők közti párbeszédet – jelentette be az Európai Bizottság szóvivője. A testület elnöke, José Manuel Barroso hangsúlyozta, hogy erőszak alkalmazásával nem adható válasz az ország politikai helyzetére.
A visegrádi országok külügyminiszterei határozottan elítélik a kijevi tüntetők meggyilkolását, és felszólítják a feleket, hogy a konfliktus megoldása érdekében kezdjenek párbeszédet – közölte a Külügyminisztérium. Határozottan elítélik a tüntetők meggyilkolását, amelyet semmi sem igazolhat – hangsúlyozták.
Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető arra kérte az Egyesült Államok és Oroszország elnökeit, hogy segítsék az ukrajnai konfliktus békés rendezését, mert „a két ország vezetőinek együttműködése és segítsége nélkül ez (a helyzet) katasztrófához vezethet; ezért arra kérem Önöket, hogy ragadják meg a lehetőséget és határozott fellépésükkel segítsék Ukrajnát".
A házelnök csatlakozott hozzá, jelezve: „sok kérdés van, amelyet nem a Majdanon, hanem a törvényhozás termében kell megoldani, például áttekinteni azokat a kérdéseket, amelyek felvetődnek: a kormány menesztését, illetve a parlamentben korábban elfogadott törvényekkel kapcsolatos aggályokat" – monda a házelnök.
Vitalij Klicsko ellenzéki vezető csütörtökön rávette a rohamrendőröket és a velük szemben álló tüntetőket, hogy átmenetileg – az ellenzék és az államfő közötti tárgyalások idejére – szüntessék be az egymás elleni támadásokat. Kijev belvárosában most viszonylagos nyugalom van, egyik oldal sem támad. A tervek szerint délután folytatják a válság rendezését célzó, előző nap megkezdett tárgyalásokat az ellenzék vezetői Viktor Janukovics elnökkel. Klicsko korábban azt mondta: előre hozott választások kiírására szólította fel az oroszbarát államfőt, s kijelentette, hogy „ha az elnök nem válaszol holnap [ ], akkor támadásba megyünk át”.
Eközben tüntetők elfoglalták a Lemberg megyei állami közigazgatási hivatal épületét, a munkahelyére tartó kormányzót feltartóztatták, és arra kényszerítették, hogy írja meg a lemondásáról szóló kérvényt. A hivatalnok eleget tett a követelésnek, ám röviddel ezután nyilatkozatot tett, közzé, amelyben azt állította, hogy kényszer hatására írta meg a felmondását, s egyúttal feljelentést tett az ügyészségen a történtek kapcsán. A tüntetők emellett közölték: néptanácsot hoznak létre, s az ukrán alkotmány 5. cikkelye értelmében a Lemberg megyei tanács (közgyűlés) képviselői lesznek a hatalom gyakorlói.
Az éjszaka ugyanakkor folytatódott a Nyugat-barát ellenzék erőszakkal kísért tüntetése Kijevben. A belügyminisztérium közlése szerint „a tömeges zavargások néhány résztvevője” az éjjel betört a Kijev rádió- és televíziótársaságnak a város főutcáján, a Krescsatikon lévő helyiségeibe, és szétverte az irodákat, valamint a stúdióberendezéseket.
Az országban 2013 végén szabadultak el ismét az indulatok, miután Viktor Janukovics államfő és Mikola Azarov miniszterelnök elutasította az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. Kijev utcáin százezrek jelentek meg, és ismét mindenki számára világos lett az Ukrajna keleti és nyugati része közti óriási szakadék. A 2004-es elnökválasztás óta folyamatos geopolitikai versenyfutás újra felerősödött a Nyugat és Oroszország között.
