Merkel szintén azt hangsúlyozta, hogy nem a személyi kérdések álltak a központban. „Mindannyian azt mondtuk, hogy ne a személyi kérdéseké legyen a főszerep az itteni megbeszélésünkön, hanem azt szeretnénk tenni, amivel eddig keveset foglalkoztak: az uniós polgároknak fontos tartalomról egyeztetni. De én azt mondtam, hogy számomra Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnökjelöltje Ezt mondtam Németországban és ezt mondom itt is, de nem ez volt a fő témánk” – fogalmazott a német kancellár.
Merkel óvott az EU-ból való kilépéssel való fenyegetésektől. Valamennyi döntés a vezető európai posztokról „európai szellemben fog megszületni” – hangoztatta.
Cameron, akinek az országában a szegényebb EU-tagállamokból érkező munkavállalók jogainak kérdése központi szerepet kapott a májusi európai parlamenti választásokat megelőző kampányban, a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a négy ország kormánya a jövőben együttműködik egymással az európai unión belüli szabad mozgás jogával való visszaélések elleni fellépésben.
„Való igaz, miszerint jogunk kell hogy legyen a szabad mozgásra az egész EU-n belül a munkavállalás céljával, de ez nem jelentheti a szociális védelemhez való jogosulatlan hozzáférést” – mondta a brit kormányfő. Az EU-nak „reagálnia kell a választók aggodalmaira és változtatnia kell” a jelenlegi helyzeten – vélekedett Cameron.
A néppártban is megoszlanak a vélemények a luxemburgi exminiszterelnök személyével kapcsolatban: Angela Merkel német kancellár kiáll mellette, David Cameron brit kormányfő határozottan elutasítja a jelölését. Mint korábban mondta, az Európai Uniónak tiszteletet kell tanúsítania az uniót alkotó államok iránt, és olyan elnököt kell választani az Európai Bizottság élére, aki „ezt meg is érti”. Cameron Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát és – még Merkel nyilatkozata előtt – „talán Németországot” látta lehetséges szövetségesének Juncker jelölése ellen.
