A NATO hajói özönlik el a Fekete-tengert

1200 ukrán foglyot hazaengedtek a szakadárok, eközben Moszkva tiltakozása ellenére a NATO és Ukrajna közös hadgyakorlatot tart a Fekete-tengeren.

Az államfő Mariupolban tartott munkalátogatása során arról is beszámolt, hogy vasárnap 33 bekerített katonát menekítettek ki, olyanokat, akik nem adták meg magukat. Hozzátette, hogy a nap folyamán találkozik az említett katonákkal. A foglyok annak köszönhetően nyerték vissza szabadságukat, hogy múlt pénteken a kontaktcsoport minszki találkozóján részt vevők jegyzőkönyvet írtak alá a Kelet-Ukrajnában szemben álló felek közötti fegyvernyugvásról, amely aznap kijevi idő szerint 18.00-kor lépett életbe.

Porosenko közölte, hogy látogatásának hírére kora délután a szakadárok lőni kezdték az ukrán katonák Mariupol körüli ellenőrző pontjait. Hozzátette, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) biztonsági okokból a látogatás elhalasztást javasolta neki, de ő közölte, hogy ebben a helyzetben az ukrán államfőnek „itt, Mariupolban van a helye”.

Porosenko biztosította a helyi lakosokat afelől, hogy utasította a hadvezetést a város védelmének megerősítésére, beleértve a légvédelmi rendszerek, rakétavetők és harckocsik odavezénylését. „Fel kell készülnünk arra, hogy hitvány módon megsértik a tűzszünetet. Ez a mi földünk, senkinek nem engedjük át!” – hangoztatta az ukrán elnök.

Emellett az elnök később arról is beszélt, hogy az ukrán vezetésnek sikerült egy sor NATO-tagállammal megállapodnia arról, hogy közvetlenül szállítanak fegyvereket Ukrajnának, amelyek – mint mondta – „segítenek megvédeni magunkat és győzni. Noha mi alapvetően a magunk erejére támaszkodunk, létfontosságú számunkra a pénzügyi és a haditechnikai segítség, s ezt megkapjuk” – szögezte le az államfő, amikor találkozott a városban szolgáló nemzeti gárdistákkal, katonákkal és határőrökkel.

A múlt hét végén Porosenko környezetéből már kiszivárgott, hogy állítólag öt NATO-tagállam kész fegyvereket szállítani Kijevnek. Jurij Lucenko, Porosenko pártjának elnöke az országokat is megnevezte, listáján az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Norvégia szerepelt; ezt a franciák kivételével mindenki tagadta, és hivatalosan Kijevből sem erősítették meg.

Ismert, a pénteken életbe lépett tűzszünet ellenére hétfőre virradóra Mariupol peremvidékét lőtték az oroszbarát szakadár erők; az Azov elnevezésű önkéntes belügyi alakulat a Facebook-oldalán azt írta, hogy változatlanul feszült a helyzet a Doneck megye déli részén lévő Mariupolban, amelynek környékét aknavetőkkel lövik a szakadárok. A tűzszünet egyébként vasárnap reggelig sem tartott ki, akkor mindkét oldalról heves tűz alatt volt a város – és mindkét fél egymásra mutogatott. A közelmúlt katonai eseményeiről bővebben itt olvashat, térképünkön pedig láthatja a frontvonalak jelenlegi állását.

Az ukrán hadsereg szóvivője közölte, hogy hét ukrán hadihajó, öt NATO-hajó és közel kétezer katona vesz részt a háromnapos katonai manőverezésen. A kijevi védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a hadihajókon kívül az ukrán hadsereg repülőgépei és helikopterei is részt vesznek a hadgyakorlaton. Az évente megrendezett gyakorlaton idén a katonai szövetség öt tagállama – az Egyesült Államok, Kanada, Románia, Spanyolország és Törökország – vesz részt, Franciaország, Grúzia, Norvégia és Svédország megfigyelőket küldött. Arról nincs információ, hogy pontosan mely országok vezényeltek hajót a térségbe.

Oroszország hevesen kifogásolta a gyakorlatot, „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezve azt, és válaszul egy rakétahordozó cirkálót irányított a Földközi-tengerre.

Az ukrán katonai szóvivő közölte, a „válságzónában” megrendezett hadgyakorlat azt biztosítja, hogy képesek létrehozni és ellenőrizni egy biztonsági zónát a tengeren. A manőver Ukrajna délnyugati partjainál, vagyis a márciusban orosz fennhatóság alá került Krím félszigettől nem messze folyik. A térségben fekvő Szevasztopol közelében megrendezett hadgyakorlatok korábban is feszültséget okoztak Moszkva és Kijev között. A jelenlegi válsághelyzetre tekintettel a manőver nem érinti az Ukrajna délkeleti partjainál lévő Azovi-tengert, amelyet gyakorlatilag Oroszország tart fennhatósága alatt.

A hétfőn kezdődött hadgyakorlat mellett az észak-atlanti szövetség egyes tagállamai és Ukrajna hadseregének egységei a tervek szerint szeptember 16. és 26. között Nyugat-Ukrajnában is közös hadgyakorlatot tartanak. Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának korábbi közlése szerint a 15 ország részvételével megrendezendő, Rapid Trident (Gyors Szigony) elnevezésű hadgyakorlaton az Olaszországban állomásozó 173. légi szállítású amerikai dandár 200 katonája is részt vesz.

Mióta Ukrajna 1997-ben partnerségre lépett az Észak-Atlanti Szövetséggel, évente több közös ukrán–NATO hadgyakorlatot tartanak az országban. A kelet-európai állam nemrég ismét bejelentette, hogy csatlakozni akar a katonai szövetséghez, tovább növelve a feszültséget Moszkvával.

Ismert, az ukrán válságra válaszként NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyors reagálású alakulat létrehozásáról született megállapodás, amelyet akár néhány nap alatt be lehet vetni a világ bármely pontján.

Hende Csaba honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban közölte, hogy magyar katonák is szolgálnak majd az észak-atlanti szövetség lengyelországi parancsnokságán. Orbán Viktor még Walesben kijelentette: az elfogadott intézkedések a térség és hazánk biztonságát is szolgálják.

Hazánkat ugyanakkor az orosz–ukrán konfliktus gazdasági következményei is mélyen érinthetik; elemzők szerint az egész unió GDP-növekedését vetheti vissza a konfliktus elmélyülése során bevezetett szankció- és ellenszankció-csomag, hazánk pedig különösen érintett; a témával kapcsolatban bővebben ide kattintva olvashat.