Orbán: Magyarország biztonságát növeli a NATO

Ha bárki ezt a térséget fenyegeti, egy nagyon világos haditerv szerint fogjuk elhárítani ezeket a fenyegetéseket” – jelentette ki a kormányfő.

MNO
2014. 09. 05. 14:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország, csakúgy, mint a szövetség többi állama, növelni fogja katonai kiadásait, és a csúcstalálkozó résztvevői a NATO eddigi elvont biztonsági garanciáit – úgymond – lefordították a konkrétumok nyelvére. „Magyar szempontból nagyon sikeres NATO-csúcson vagyunk túl” – mondta a kormányfő, és közölte: minden megszületett döntés jelentősen növeli Magyarország és egyben Közép-Európa katonai biztonságát.

„Igazolva látom a magyar népnek azt a döntését, amikor népszavazással a NATO-csatlakozás mellett döntött” – jelentette ki Orbán Viktor. Leszögezte, hogy „Magyarország biztonságát csak és kizárólag a NATO keretein belül tudjuk garantálni”.

A magyar hadsereg fejlesztésre szorul, de az is csak NATO-köteléken belül képes garantálni az ország biztonságát – jegyezte meg. A kormányfő hozzátette: a walesi csúcson csupa olyan döntés született, amely ezt a biztonságot megerősíti.

„Mindenki növelni fogja katonai kiadásait, új eszközöket is beszerzünk. NATO-csapatok jelennek meg Közép-Európa térségében” – mondta. Kitért arra, hogy Magyarország jelentősen megerősíti a stratégiai szállítógépek bázisául szolgáló pápai repülőteret, valamint magyar katonák részt fognak venni a balti államok területén hamarosan megtartandó hadgyakorlaton.

A legfontosabb döntésnek ugyanakkor azt nevezte a miniszterelnök, hogy a NATO eddigi elvont, általános biztonsági garanciáját most – úgymond – lefordították a konkrétumok nyelvére. Ez azt jelenti, hogy a térség minden egyes érintett országa elkészíti az év végéig azokat a katonai terveket, amelyek abban az esetben lépnek életbe, ha közvetlen katonai fenyegetés érné ezeket az országokat.

Ezzel a döntéssel Orbán Viktor értékelése szerint jelentősen megerősödött a NATO keleti szárnya, illetve Közép-Európa, valamint jelentősen megnőtt a térségben élő emberek biztonsága. A katonai kiadások növelését illetően a kormányfő emlékeztetett arra: Magyarország már korábban bejelentette, lépésről lépésre növeli biztonsági kiadásait. Most azt vállalta az ország, hogy ezt a tervet fel fogja gyorsítani, azt, hogy milyen mértékig, a magyar parlamentnek kell majd eldöntenie – tette hozzá.

Az ukrajnai helyzettel, illetve Oroszországgal kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte: a szankciók nem jók Magyarországnak, azok helyett tárgyalásos megoldásra, megegyezésre van szükség. Az ország biztonsága azonban más kérdés, független a mostani eseményektől – tette hozzá. Ezt a biztonságot meg kell erősíteni, amihez az apropót a mostani események adják ugyan, de ezt már korábban is meg kellett volna tenni – mondta Orbán Viktor. A mulasztást szerinte az okozta, hogy „nem volt fenyegetettség, ami kiváltotta volna ezt a munkát”.

Azzal kapcsolatban, hogy az orosz média harckocsik Ukrajnának való szállításával vádolta meg Magyarországot, Orbán Viktor közölte: jelentést kért a honvédelmi minisztertől, és a jelentésből az derült ki, hogy „Magyarország nem szállít harcjárműveket sehova”.

Ismert, a NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyors reagálású alakulat létrehozásáról szóló megállapodás jött létre. Ezt Anders Fogh Rasmussen főtitkár jelentette be péntek délután, az észak-atlanti szövetség kétnapos walesi csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve. Rasmussen szerint az alakulatot „bárhol a világon” be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására nagyon rövid idő alatt.

A főtitkár szerint az alakulat „néhány ezer fős” szárazföldi erőből áll, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják. Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének „keleti térségeiben” hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.

Nem sokkal korábban David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz.

Angela Merkel német kancellár csütörtökön a NATO és Ukrajna közötti fokozottabb együttműködés mellett állt ki, de újfent elutasította, hogy a kelet-európai ország csatlakozzon a NATO-hoz.

Az észak-atlanti szövetség állam-, illetve kormányfői csütörtökön találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Porosenko óvatos derűlátásának adott hangot azt illetően, hogy pénteken tűzszünet léphet életbe Kelet-Ukrajnában. Nem hiába, hiszen pénteken a harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet írtak alá Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.