A tervezett csomag főbb pontjai szerint a menekültügyi eljárásokat tíz napon belül le kell folytatni, és az érintettnek akkor is el kell hagynia az országot, ha a döntés ellen fellebbezést nyújtott be. A gyorsított eljárás például a biztonságos származási országokból érkezők esetében alkalmazható, mint Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Montenegró vagy Albánia. Ezen országok esetében tavaly csaknem 2708 kérvény érkezett be, a belügyminiszteri számítások szerint ez a szám az idén ötezerre fog növekedni. A tárcavezető szerint ezek az emberek a háborús menekültek elől veszik el a helyet, akiket egyre nehezebb rendes körülmények közé elhelyezni.
A gyorsított eljárás alkalmazható még hamis személyi adatok vagy utazási dokumentumok előfordulása esetén, illetve ha alapos gyanúja áll fenn annak, hogy a kérvényező veszélyt jelent az ország biztonságára vagy nem járul hozzá az ujjlenyomatos mintavételéhez. A tervezet szerint kedvezőtlen döntés esetén az érintettek elesnek az alapellátásra, a lakhatásra, egészségügyi ellátásra vonatkozó jogosultságoktól is.
Az osztrák tartományoknak január végéig kell betölteniük a menekültbefogadási kvótájukat. Eddig Stájerország, Bécs és Alsó-Ausztria teljesítette az előirányzott számokat, Bécs pedig azt 124 százalékkal meg is haladta. A többi régió mintegy 90 százalékon áll, leginkább pedig Tirol maradt el, 82 százalékos befogadási kvótával. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a benyújtott menedékkérelmek száma Ausztriában. 2013-ban csaknem 18 ezret, tavaly nagyjából 28 ezret adtak be.
Magyarországon is központi téma lett az utóbbi hetekben a menekültek kérdése. Orbán Viktor először Párizsban, a Charlie Hebdo hetilap elleni merénylet után beszélt arról a köztelevíziónak, hogy Magyarország nem kíván menedéket nyújtani a gazdasági menekülteknek. A kijelentést az ellenzék bírálta, számos kormánypárti politikus viszont később megerősítette a miniszterelnök szavait.
A kormányfő múlt pénteken Brüsszelben tárgyalt, ahol kijelentette: Magyarország nem képvisel idegenellenes álláspontot, de ésszerű bevándorláspolitikát akar látni Európában. Orbán úgy vélekedett: azért kellenek „a mainál értelmesebb szabályok”, mert a Balkán felől a „megélhetési bevándorlók” útvonala Magyarországon keresztül vezet, „és ezért a magyar ügy minden európai országnak fontos kell, hogy legyen”. Ha ugyanis – folytatta – Magyarország nem tudja ezt a kérdést jól kezelni, akkor ezek a „megélhetési bevándorlók” előbb-utóbb megérkeznek a Magyarországtól nyugatra található európai országokba is.
A Századvég felméréséből kiderült: a magyar lakosság több mint kétharmada enyhének tartja a hazai bevándorlási törvényeket, és szigorítaná a szabályozást.
A Fidesz azt kezdeményezi, hogy jelentősen gyorsabban, akár néhány napos határidővel lehessen lefolytatni egyes menekültügyi eljárásokat – közölte Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette, fel akarják hívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy új menekültpolitikára van szükség.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának ismertetése szerint drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma Magyarországon egy év alatt, ami meglepte a hivatalt. Hozzátette: újra kell gondolni a gazdasági menekültek kérdését.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy logikus Magyarország válaszreakciója a franciaországi terrormerényletekre, vagyis hogy a politikai menekültek továbbra is kaphassanak menedékjogot hazánkban, de a gazdasági okokból érkezők nem.
A bolgár kormányfő a napokban jelentette be, hogy Bulgária 130 kilométerrel meghosszabbítja a törökországi határán létesített szögesdrót kerítést, hogy csökkentse az országba érkező menekültek számát.
