A legális migráció vonatkozásában nem történt jelentős változás a korábbi évekhez képest, a Magyarországon élő külföldiek száma – részben azért, mert sokan szereztek állampolgárságot – körülbelül 3 százalékkal csökkent.
Végh Zsuzsanna beszámolt arról is, hogy tavaly óta lehetőség van a védelemben részesítettek társadalmi integrációja érdekében pénzbeli támogatásra, csaknem 500 ilyen támogatási szerződést kötöttek és több mint 200 millió forint fordítottak erre, azonban nagyon sok szerződést meg kellett szüntetni azért, mert a védelemben részesített elhagyta az országot.
Azt mondta, az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét.
Végh Zsuzsanna egy kérdésre válaszolva kifejtette: újra kell gondolni a gazdasági menekülteknek – azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve – kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. A főigazgató példaként említette a gyorsított eljárást, vagy a területen maradás jogának korlátozását, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket.
Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló forrásokat – amelyek most megoszlanak a valódi védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között – a valódi védelemre szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta: 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot.
