Végh Zsuzsanna közölte: 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmekről szólva azt mondta, a növekedés nyáron kezdődött, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős: novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret.
Hozzátette: a novemberi adatok szerint Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9), a harmadik pedig Ausztriában (2,68).
Elmondta, az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország – Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után – az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján.
A főigazgató a migráció növekedésének kiváltó okai között megemlítette, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve azt, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak. Közölte, Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és Ukrajnán keresztül.
A menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket.
A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. Végh Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot.
Magyarország tranzitország, nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba – jelentette ki. A kérelmek 10 százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százalékát – tavaly 503 kérelmezőt – részesítettek.