Fegyverek Ukrajnának: most dől el minden

Lehet, hogy az Obama–Merkel találkozót követően okafogyottá válik a szerdára tervezett francia–orosz–ukrán–német csúcstalálkozó Minszkben.

Várhatóan Ukrajna felfegyverzése lesz a hétfői Angela Merkel–Barack Obama találkozó legfontosabb kérdése. A német kancellár egy igen intenzív körút után érkezett meg Washingtonba. Múlt hét hétfőn Budapesten kezdett, ahol Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatóján bejelentette: Németország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát, hiszen meggyőződése, hogy a konfliktus fegyverek nélkül, békésen is megoldható.

Csütörtökön Merkel Francois Hollande francia államfővel Kijevbe látogatott, ahol Petro Porosenkóval tárgyaltak. Megérkezésük előtt az ukrán elnök egy német lapban megjelent interjúban kérte arra a NATO tagállamait, szállítsanak fegyvereket országának, hogy az „megvédhesse magát az agresszor” Oroszországgal szemben. Ez ellen többen felszólaltak: Csehország oroszbarát külügyminisztere például, de Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő már nem úgy beszélt Ukrajna felfegyverzéséről, mint lehetőségről, hanem tényként, értesülésként kezelte a kérdést. A hagyományosan oroszellenes és nem mellesleg per pillanat EU-elnök Lettország külügyminisztere pedig a tagállamokra bízta, hogy mit lépnek a helyzetben.

Hollande és Merkel mellett volt még egy fontos csütörtöki vendége az ukrán államfőnek: John Kerry. Az amerikai külügyminiszter dupla fenekű kijelentéseket tett (a „békés megoldás” ugyanúgy elhangzott, mint az is, hogy „Oroszország irányítja a törvénytelen szakadár erőket ”), de közben elmondta, hogy a felfegyverzésről Barack Obama hoz majd döntést. Időközben kiderült Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivőjének jóvoltából hogy az elnök „hamarosan” – a müncheni konferenciát és a Merkel-látogatást követően – határoz majd.

Pénteken a német kancellár és a francia elnök Moszkvába repült, de a jelek szerint hiába tárgyaltak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a találkozó eredménytelennek bizonyult, még közös nyilatkozattétel sem követte. Joe Biden amerikai alelnök ezzel egy időben Brüsszelben nyilatkozott, sokkal keményebben, mint Kerry: kijelentette, hogy az Európai Unió egészének ki kell állnia Kijev mellett.

Szombaton, az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) lényegében az történt, ami miatt kritizálni szokták az ilyen csúcstalálkozókat: a legnagyobb bejelentés ugyanis az volt, hogy mindent elrendeznek majd egy minszki francia–ukrán–orosz csúcstalálkozón szerdán. John Kerry felszólalt Münchenben is, említette ő is a felfegyverzést és az újabb szankciókat mint opciókat, de szerinte mindez csupán taktikai és nem stratégiai kérdés.

Nem véletlen, hogy a The Wall Street Journalnak (WSJ) is sokkal érdekesebb volt a pénteki, moszkvai esemény, mint a szombati, müncheni konferencia, a lap ugyanis arról írt, hogy Merkel ultimátumot intézett Putyinhoz az orosz fővárosban. Az amerikai lap szerint a kancellár állítólag orosz vállalatokat sújtó újabb szankciókat, illetve a számlabefagyasztással sújtott személyek névsorának kibővítését helyezte kilátásba, ha Moszkva a minszki találkozón nem fogadja el az új rendezési tervet. A büntetőintézkedések állítólag a hadiipart és esetleg a pénzügyi szektort érintenék. Az ultimátum tényét Putyin szóvivője éles hangon visszautasította, de tény, hogy csütörtökön, a kijevi tárgyalásokkal párhuzamosan jelentek meg sajtóinformációk az AP jóvoltából különböző orosz parlamenti képviselőket sújtó szankciókról és bankszámla-befagyasztásról.

Ilyen előzmények után utazott Washingtonba Angela Merkel és talán már tárgyal is Barack Obamával, miközben az ukrán parlament szóvivője a Tvi.ua szerint bejelentette, hogy a kijevi törvényhozás határozatban fogja kérni az amerikai kongresszust, hogy adjon katonai támogatást. Természetesen a szóvivő nyilatkozatában emlékeztette a sajtót az ominózus WSJ-információra, miszerint Angela Merkel azt mondta Vlagyimir Putyinnak, hogy ha nem fogadja el a béketervet, akkor indul a fegyverszállítás Ukrajnába.