A konzervatív CSU szerint Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után Koszovót, Albániát és Montenegrót is az úgynevezett biztonságos származási országok közé kell sorolni a Balkánról érkező gazdasági menekültek hullámának feltartóztatása érdekében.
A törvényhozás tavaly minősítette biztonságos származási országnak Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, aminek révén jóval gyorsabban elbírálható a menedékkérők ügye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai.
A változtatásról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem ösztönöznie kell támogatással és nyomásgyakorlással a társadalmi integráció előmozdítását.
Magyarországon is központi téma lett az utóbbi hetekben a menekültek kérdése. Orbán Viktor először Párizsban, a Charlie Hebdo hetilap elleni merénylet után beszélt arról a köztelevíziónak, hogy Magyarország nem kíván menedéket nyújtani a gazdasági menekülteknek. A miniszterelnök a Fidesz mezőkövesdi frakcióülésén azt mondta, hogy a megélhetési bevándorlást nullára kell szorítani, „be kell reteszelni Magyarország ajtaját", egyetlen megélhetési bevándorlóra sincs szükség.
Vasárnap hajnali fél öttől 121 koszovói menekültet tartóztattak fel a rendőrök a Keleti pályaudvaron. Az érintettek a magyarországi menekülttáborokból akartak Nyugatra, főleg Bécsbe és Münchenbe távozni vonattal. A rendőrök 1022 határsértővel szemben intézkedtek szombaton Csongrád megye déli részén, de Győr-Moson-Sopronban is előállítottak 29 külföldit.
