A német kancellár csütörtök este Brüsszelben nyilatkozott, miután véget ért az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos találkozója.
Merkel előzőleg csütörtök hajnalban még a fehérorosz fővárosban, Minszkben – félnaposnál is hosszabb egyezkedés után – megállapodott Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán és Francois Hollande francia elnökkel abban, hogy vasárnap nulla órakor tűzszünet lép életbe az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok között.
A brüsszeli EU-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatóján Merkel elmondta: a tagországi vezetők felkérték az EU javaslattevő-végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az esetleges további szankciós intézkedéseket.
A kancellár világossá tette: az esetleges további szankciók, amelyekről beszél, az Oroszország elleni célzott gazdasági korlátozó intézkedések sorát szaporítanák abban az esetben, ha a csütörtök hajnali minszki megállapodásokat nem hajtanák végre.
Külön kezelendő ettől az a feketelista, amelyen uniós beutazási tilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtott orosz és ukrajnai természetes, illetve jogi személyek találhatók. Ennek a listának a kibővítéséről a minap az EU-tagországok külügyminiszterei megállapodtak, azzal, hogy a bővítés jövő hétfőn lép hatályba. Merkel közölte: a hatályba léptetést nem befolyásolja a vasárnap esedékes tűzszünet életbe lépése. A lista tehát eszerint hétfőn mindenképpen kibővül – akkor is, ha a tűzszünet annak rendje és módja szerint életbe lép.
Sajtótájékoztatóján Merkel nagyon röviden kitért a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs másik kényes témájára, Görögország pénzügyi megszilárdításának a programjára is. Szavaiból az derült ki, hogy egyelőre nyitott kérdés, mikorra valósul meg a program, de leszögezte: ha annak megvalósítását valamennyivel meg is kell hosszabbítani, mindenképpen mielőbb teljesíteni kell az előírásait.
Ha az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott, Minszkben kötött megállapodás a gyakorlatban nem valósul meg, akkor az Európai Unió meg fogja tenni a további szükséges lépéseket – húzta alá Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A lengyel politikus elmondta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök „kijózanító” értékelést adott a megállapodásról, amelyet az uniós tagállamok vezetői óvatos támogatásukról biztosítanak.
A minszki egyeztetések miatt a tervezetthez képest több mint háromórás csúszással kezdődött meg csütörtök délután Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozása. A napirenden az ukrán helyzet, a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági és monetáris unió (EMU) jövőjéről folytatandó vita szerepel.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy vélte: jó esély kínálkozik arra, hogy Ukrajnában az ésszerű megoldás felé induljanak el a dolgok. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az előzetes értékelés szerint lehetséges, hogy az események „a rossz ösvényről a jó ösvényre váltsanak”. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy pénteken ő maga is Kijevbe utazik.
Mindenkinek az az érdeke, hogy béke legyen Ukrajnában, és ha nem tartják be a tűzszünetet, akkor minden fél csak a jelenleginél rosszabb helyzetbe kerülhet – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a TV2 Mokka című műsorában. Úgy látja, most van a legjobb esély arra, hogy a megállapodást mindenki tiszteletben tartja.
