Moszkva egyértelmű nemzetközi szabályokat rúgott fel, például a második világháború után kialakult európai határok sérthetetlenségét a Krím annektálásával, méghozzá úgy, hogy azt nem indokolta például humanitárius válság vagy polgárháború, mint a NATO beavatkozását Koszovóban – mutatott rá az MNO kérdésére Kaiser Ferenc. A biztonságpolitikai szakértő szerint az, hogy jellemzően kik támogatták ebben az oroszokat – például Dél-Szudán, Afganisztán és Észak-Korea – jelzi, hogy Moszkva népszerűsége megsínylette ezt a dolgot.
Nem véletlenül preferálják az oroszok a BRIC-országokkal, valamint Dél-Afrikával és Latin-Amerika többi részével az együttműködést, itt azonban akkora gazdasági és kulturális különbségek vannak az egyes országok között, hogy ez sokban nehezíti a helyzetet, ráadásul Moszkva itt is a kevésbé népszerű, autoriterebb berendezkedésű országok körében tudott terjeszkedni, úgymint Venezuela, Kuba, Nicaragua. Tehát, még ha van is errefelé kitörési útvonala, az igencsak rögös – mondta a szakértő.
Krím annektálását talán még lenyelte volna a Nyugat, de a Kelet-Ukrajnában orosz támogatással eszkalálódott feszültség megrettentett egy sor posztszovjet országot a balti államoktól Közép-Ázsiáig, így Putyin lépései közvetlen közelében is bizalmatlanságot keltettek – mondta Kaiser.
Putyin ugyanakkor próbált Európán és a nyugati világon kívüli területek felé nyitni, főként Kína felé. Ugyanakkor fontos látni, hogy a kínai–orosz viszonyban nem Moszkva a nagyobbik testvér, és Kína a segítségre szoruló oroszoktól például visszakövetelheti az 1860-as években a cári birodalom által Kínától elhódított távol-keleti területeket. Kína hadserege is erősebb már az orosznál: védelmi kiadásuk a duplája, hadseregük létszáma kétmillión felüli az oroszok 850 ezer katonájával szemben.
Maguk a kínaiak sokkal finomabban gyakorolják a hatalmat ennél, és inkább gazdasági vonalon hódítanak, szemben az oroszokkal. Az oroszok gyengesége a gazdaságuk – emlékeztetett a szakértő. Moszkva függ a kőolaj és a földgáz árától, és bár Európa az orosz energiahordozóktól függ, a kitettsége mégis kisebb; drágábban ugyan, de a tengerentúlról és például norvég forrásokból tudja pótolni az orosz importot, míg Oroszország nem tudja kinek eladni a gázt, amíg a kínai gigavezeték fel nem épül.
Ugyanakkor Európa érdeke is az enyhülés, hiszen Oroszország fontos gazdasági partner – a spanyolokon és a briteken kívül talán nincs is, aki nem kötött volna óriási üzleteket Moszkvával: a franciák hadihajókat, a németek a luxusautókat exportálnak Oroszországba, és ebbe a sorba illeszkedik hazánk is, amely mezőgazdasági termékeket szállít az országba.
Ezért hát a józan paraszti ész is azt diktálja, hogy Oroszország béküljön meg a Nyugattal; ennek érdekében megvonhatná támogatását a szeparatistáktól Kelet-Ukrajnában, hiszen amíg egy helyen is dörögnek a fegyverek, nincs esély kialakítani a fegyvermentes övezetet – sorolta. Jó kérdés, hogy Putyin ezt az enyhülési politikát hogyan tudja úgy kivitelezni, hogy a keménykedésből nyert népszerűségét ne veszítse el otthon – tette hozzá; ennek részei lehetnek olyan, hazafelé mutató gesztusok, mint például az enyhülés demonstrálása jegyében tett budapesti látogatás során egy esetleges orosz hadisír-koszorúzás.
Az orosz elnök budapesti programjáról itt tájékozódhat.
Egy komplett hadsereg vigyázza majd Putyin minden lépését Magyarországon, életveszélyes lehet lefényképezni – ide kattintva elolvashatja, miért is fordult fel a város a látogatás miatt.
Putyin látogatása ellen demonstráltak Budapesten hétfő este, a tüntetésről itt olvashat bővebben.
Kérdések sorjáznak az Orbán–Putyin-találkozó előtt gázügyben – bővebben a témáról ide kattintva olvashat.
