Grzegorz Schetyna külügyminiszter rámutatott, hogy Budapestnek most sikerült a lengyelhez hasonló feltételeket kiharcolni az Oroszországból importált gáz tekintetében, hiszen Magyarországnak eddig a le nem hívott gázmennyiségért is fizetnie kellett. Lengyelország egyébként hazánkhoz hasonló mértékben rá van utalva az orosz gázra, Varsó évi mintegy 13 milliárd köbméternyi gázt importál Oroszországtól, ami a teljes gázigényének 84 százaléka, így a Putyin által is említett Déli Áramlatot kiváltó törökországi gázszállítás nekik is jól jöhet. Kérdés, hogy a lengyelek is lenyelik-e a politikai békát a gazdasági haszonért cserébe, ahogy a magyar kormány tette.
A lengyelek Oroszország iránti viszonya a magyarokéhoz hasonlóan történelmileg igencsak terhelt: a három részre darabolt Lengyelország területén 1793-ban a cári Oroszország is osztozott, amely kegyetlenül leverte a nemzeti felkeléseket, az első világháború után helyreállított lengyel állam első háborúját a frissen felállított szovjet Vörös Hadsereggel vívta, az 1939-ben a náci Németország hadserege ellen kétségbeesetten védekező országot pedig újfent a szovjetek támadták hátba. Hitler bukása után náluk is szovjet megszállás, majd az általuk a lengyelekre erőltetett kommunista diktatúra következett 1948-tól; 1956-ban a diktatúra ellen sztrájkok, felkelések kezdődtek – az ezek melletti budapesti szimpátiatüntetésből robbant ki Magyarországon október 23-án a forradalom –, de ezután sem szűnt meg a szovjet- és kommunistaellenes szervezkedés, 1980-tól a Szolidaritás mozgalom zászlaja alatt egyesültek a rendszerellenes erők, míg végül a rendszerváltással végleg megszabadultak a szovjet uralomtól. A történtek mélyen bevésődtek a lengyel kollektív emlékezetbe, nem véletlen, hogy nem nézték jó szemmel a magyar kormány közeledését Moszkvához.
