Orbán Varsóba látogat: magyarázkodás vagy üzlet?

A Déli Áramlat Putyin által meglebegtetett alternatívája Varsónak is jól jöhet, de Moszkvát nagyon nem bírják.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a két kormányfő megbeszélésén várhatóan az Európai Uniót és a visegrádi országok együttműködését érintő kérdésekről lesz szó, különös tekintettel a gazdasági és az energetikai ügyekre, de várhatóan tárgyalnak az aktuális külpolitikai témákról, így Ukrajna helyzetéről is.

A kiváló lengyel–magyar kulturális kapcsolatok mellett fontosak a gazdaságiak is: a magyar–lengyel kereskedelem a rendszerváltás óta dinamikusan fejlődik, a legutóbbi (2013-as) KSH-adatok szerint 1075 milliárd forintnyit importálunk Lengyelországból, és 937 milliárdnyit exportálunk oda.

A magyar miniszterelnök elismerésben részesül az útja során. A lengyel gazdasági kamara Arany Ernyő nevű kitüntetését 2010-ben alapították, és olyanoknak ítélik oda, akik jelentősen hozzájárultak az európai és a lengyel gazdaság, a vállalkozások fejlődéséhez. Korábban Bronislaw Komorowski jelenlegi és Lech Walesa volt köztársasági elnök, XVI. Benedek pápa, Leszek Balcerowicz volt jegybankelnök és Jerzy Buzek volt miniszterelnök, az Európai Parlament korábbi elnöke is átvette az elismerést. Az ünnepségen Orbán Viktor előadást tart majd a kamara tagjai előtt.

Bizonyos értelmezések szerint Orbán Viktor lengyelországi látogatásával enyhíteni akarja a Vlagyimir Putyin budapesti fogadtatása miatt kialakult feszült viszonyt; szakértők szerint hazánk semmiképpen sem mondhatott volna nemet az orosz elnöknek. Vlagyimir Putyint az ukrajnai harcok kirobbanása óta egyébként először fogadta EU-tagország.

Bár a magyar kormány a helyzetből végül is megpróbálta kihozni a maximumot gazdasági szempontból, az ország nimbuszán mindenképpen rombolt valamelyest ez a Putyint legitimáló látogatás a NATO-n és az EU-n, de még inkább a visegrádi országok szövetségi rendszerén belül, és legfőképp a lengyelek szemében.

Ezt támasztja alá, hogy Bronislaw Komorowski lengyel elnök Putyin budapesti látogatására ugyan megjegyezte, hogy fontos, hogy a nyugati világ egységesnek bizonyult „az orosz agresszió” által kiváltott szankciók ügyében, de újságírói kérdésre válaszolva azt is kijelentette: „Nemrég még egyes lengyel politikusok Budapestet tekintették mintának. Most talán érdemes lenne felülvizsgálni ezt a véleményt.” Komorowski szerint Kopacz biztosan rákérdez majd Putyin keddi budapesti látogatására Orbánnál. A lengyel külügyminiszter szerint pedig belpolitikailag kockázatos Orbán Viktor Oroszország-politikája. Korábban a paksi bővítés kapcsán – ahogy az egy titkos hangfelvétel napvilágra kerülése nyomán kiderült – is keresetlen szavakkal illették Orbán Viktor oroszbarát magatartását.

Grzegorz Schetyna külügyminiszter rámutatott, hogy Budapestnek most sikerült a lengyelhez hasonló feltételeket kiharcolni az Oroszországból importált gáz tekintetében, hiszen Magyarországnak eddig a le nem hívott gázmennyiségért is fizetnie kellett. Lengyelország egyébként hazánkhoz hasonló mértékben rá van utalva az orosz gázra, Varsó évi mintegy 13 milliárd köbméternyi gázt importál Oroszországtól, ami a teljes gázigényének 84 százaléka, így a Putyin által is említett Déli Áramlatot kiváltó törökországi gázszállítás nekik is jól jöhet. Kérdés, hogy a lengyelek is lenyelik-e a politikai békát a gazdasági haszonért cserébe, ahogy a magyar kormány tette.

A lengyelek Oroszország iránti viszonya a magyarokéhoz hasonlóan történelmileg igencsak terhelt: a három részre darabolt Lengyelország területén 1793-ban a cári Oroszország is osztozott, amely kegyetlenül leverte a nemzeti felkeléseket, az első világháború után helyreállított lengyel állam első háborúját a frissen felállított szovjet Vörös Hadsereggel vívta, az 1939-ben a náci Németország hadserege ellen kétségbeesetten védekező országot pedig újfent a szovjetek támadták hátba. Hitler bukása után náluk is szovjet megszállás, majd az általuk a lengyelekre erőltetett kommunista diktatúra következett 1948-tól; 1956-ban a diktatúra ellen sztrájkok, felkelések kezdődtek – az ezek melletti budapesti szimpátiatüntetésből robbant ki Magyarországon október 23-án a forradalom –, de ezután sem szűnt meg a szovjet- és kommunistaellenes szervezkedés, 1980-tól a Szolidaritás mozgalom zászlaja alatt egyesültek a rendszerellenes erők, míg végül a rendszerváltással végleg megszabadultak a szovjet uralomtól. A történtek mélyen bevésődtek a lengyel kollektív emlékezetbe, nem véletlen, hogy nem nézték jó szemmel a magyar kormány közeledését Moszkvához.