Elfogadta az EP a magyarországi helyzetről szóló javaslatot

A Fidesz második Tavares-jelentésről beszél és arról, hogy a néppárt nem hátrált ki a magyar kormány mögül.

A szöveg emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdések az EU-t hibáztatják, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői.

A dokumentum minden tagállam részéről konstruktív hozzáállást szorgalmaz, kiemeli, hogy minden tagországnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, s minden jogszabályuknak tükrözniük kell az európai értékeket, amelyekkel összhangban kell állniuk. A tervezet ezzel kapcsolatban elítéli, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem reagált a legutóbbi magyarországi eseményekre, s mind a minisztereket, mind az állam-, illetve kormányfőket arra kérik, hogy foglalkozzanak Magyarországgal.

A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Ezzel összefüggésben a határozat szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság legkésőbb szeptemberig készítsen mélyreható jelentést Magyarországról, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.

A négy frakció által beterjesztett közös határozati javaslat több olyan jelzőt és értékítéletet megfogalmazó kifejezést elhagyott, amely keményebb bírálatot fogalmazott meg, s a pártok javaslataiban külön-külön még szerepelt. A nemzeti konzultációt sem idegengyűlölőnek, sem gyűlöletkampánynak nem nevezi a szöveg, de továbbra is a konzultáció visszavonását sürgeti.

A Fidesz–KDNP-t is tagjai közt tudó néppárti frakció a határozati javaslat több olyan passzusáról is külön szavazást kért, amelyek bírálatot fogalmaznak meg, valamint arról is, amely azt kéri a bizottságtól, hogy világítsa át Magyarországot. Külön szavazást kért a jobbközép pártcsalád arról is, hogy rendszerszintű fenyegetés lenne kialakulóban a magyar jogállamiság terén, valamint arról a szakaszról, amely a tanácsot marasztalja el, és azt kéri, foglalkozzon Magyarországgal. A jelen lévő képviselők többsége ugyanakkor mindegyik szövegrészt támogatta, így azok benne maradtak a határozatban.

A Fidesz második Tavares-jelentésnek tartja a magyarországi helyzetről szóló, az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott javaslatot, ugyanakkor üdvözli, hogy az Európai Néppárt kiállt a magyar kormánypárt mellett – mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján.

„A második Tavares-jelentést ( ) úgy sikerült elfogadni, hogy összefogtak a liberálisok, baloldaliak, zöldek, kommunisták”, és így többségbe kerültek, „hiába a néppárté a legnagyobb frakció az EP-ben” – mondta Gulyás Gergely. Hangsúlyozta ugyanakkor: nem igazolódott be az „a magyar baloldalon megfogalmazott remény”, hogy a néppárt kihátrált volna a Fidesz álláspontja mögül.

Az Orbán Viktor miniszterelnöknek a halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentései mellett a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval foglalkozó EP-határozattal összefüggésben a fideszes országgyűlési képviselő megerősítette: a magyar kormány álláspontja világos, „bevándorlásellenes állásponton vagyunk”.

Az Európai Parlament 2013 július 3-án 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett fogadta el a Magyarországot elmarasztaló, úgynevezett Tavares-jelentést, melyről előtte vitáztak is az uniós képviselők. A jelentéstevő egy portugál zöldpárti politikus, Rui Tavares volt. A dokumentum 27 ajánlást fogalmazott meg Magyarországnak. Orbán Viktor miniszterelnök már a voksolás előtt elmondta, hogy szerinte a jelentés súlyosan sérti és korlátozza Magyarország függetlenségét. A magyar Országgyűlés határozattal válaszolt az uniós döntésre.