Új biztonságpolitikai stratégiát dolgoz ki az unió

A jövő júniusi EU-csúcsra készítik elő az új uniós biztonsági stratégia tervezetét.

Beszámolt arról, hogy az EU-csúcstalálkozó pénteki ülésén részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és áttekintést adott a résztvevőknek az újszerű biztonsági fenyegetésekről, így az Oroszország részéről tapasztalt „hibrid hadviselésről”, továbbá a terrorizmus és a kibernetikai fenyegetések sajátosságairól.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a jövő júniusi EU-csúcsra készíti elő az új uniós biztonsági stratégia tervezetét.

A súlyos biztonsági fenyegetések egyike, a terrorizmus tragikus időszerűséget kapott a mostani EU-csúcstalálkozó idején: Franciaországban, Tunéziában és Kuvaitban összesen negyvenegy ember veszítette életet terrorcselekmények következtében. Tusk és a sajtótájékoztatót vele együtt tartó Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt megdöbbenését hangoztatta a terrorcselekmények nyomán és együttérzéséről biztosította az érintett nemzeteket, illetve az áldozatok családtagjait.

A csúcstalálkozóról kiadott zárónyilatkozat – amellett, hogy kifejti az európai kül- és biztonságpolitika stratégiai keretekbe ágyazásának, az európai védelem és a védelmi ipar fejlesztésének szükségességét – a csúcsvezetők közös következtetéseit fogalmazza meg a migrációs probléma kezelése, a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) fokozatos kialakítása, a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatos elgondolások, az egységes európai digitális piac megteremtése, valamint a tagállami gazdaságpolitikák összehangolását célzó „európai szemeszter” ügyében.

Menekültügyben – elsősorban a közép- és kelet-európai tagországok ellenzése nyomán – elvetették azt az európai bizottsági javaslatot, hogy az egyes uniós országok kötelező kvóta alapján vegyenek át menekülteket Olaszországtól és Görögországtól, illetve fogadjanak be az EU-n kívül tartózkodó olyan szíriaiakat és eritreaiakat, akik jogszerű menedékkérőknek minősülnek.

Az előbbi kategóriában 40 ezer, az utóbbiban 20 ezer ember önkéntes alapon vállalható áthelyezésére, illetve áttelepítésére vonatkozó keretszámban ugyanakkor megállapodtak.

„A valódi monetáris unió felé vezető útra kell lépnünk” – fogalmazott Tusk az EMU-val kapcsolatban. Mint megjegyezte, ez az üzenet most, a görög adósságválság tükrében minden korábbinál fontosabb.

A digitális gazdaságról az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy az a növekedés és a munkahelyteremtés motorja, az EU-nak azonban ennek ellenére nem egységes a piaca a digitális szolgáltatások terén, amin változtatni kell.

Az EU-csúcs résztvevői – abból az alkalomból, hogy Jacques Delors, az Európai Bizottság egykori elnöke hamarosan betölti 90. életévét – Európa díszpolgára kitüntető címet adományoztak a közös Európa alakításában kiemelkedő teljesítményt nyújtott francia szocialista politikusnak. Delors érdemeit a sajtótájékoztatón a jobbközép néppárti Juncker méltatta.

Angela Merkel német kancellár előzőleg felszólította Görögországot a hitelezők követeléseinek elfogadására. Juncker a találkozót záró sajtótájékoztatón viszont már azt mondta, a hitelezők álláspontja nem jellemezhető azzal, hogy „eszi, nem eszi, nem kap mást”. Az eurózóna pénzügyminiszterei szombati tanácskozásának kezdését egyébként a korábban tervezett 17 óráról előbbre hozták 14 órára.

David Cameron brit miniszterelnök a csúcstalálkozó után derűlátóan nyilatkozott arról, hogy miután megfogalmazta partnereinek, milyen reformokat vár el az EU-tól, sikerült biztosítania azt, hogy hazája – ahol 2017 végéig népszavazást kíván szervezni a brit EU-tagság jövőjéről – „új és az eddigiektől eltérő” kapcsolatokat alakíthat majd ki az unióval. Az uniós vezetők legközelebb idén decemberi csúcstalálkozójukon térnek vissza az EU-reformmal kapcsolatos brit igényekre.

Kiábrándítónak nevezte a menekültválság kezelése terén tett európai vállalásokat pénteken Peter Sutherland, az ENSZ migrációs ügyi különmegbízottja, aki egyúttal az embercsempészek elleni haditengerészeti művelet tervét is elítélte. Az illetékes római sajtótájékoztatóján ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy azért történt előrelépés az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács brüsszeli találkozóján.

Sutherland leszögezte, hogy bár „dicséretre méltó” az Olaszország és Görögország tehermentesítését célzó európai bizottsági javaslat, az elfogadott keretszámok túl alacsonyak, különösen annak fényében, hogy a csúcson született egyezség nem tartalmaz kötelező kvótákat, mindössze az önkéntes alapon átvehető menekültekről szól. A különmegbízott hangsúlyozta: a több mint 500 milliós lakosságú Európai Uniónak néhány tízezer menekültnél többet kellene befogadnia.

A világszervezet tisztségviselője emellett kijelentette, az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet nem oldja meg a problémát. „Képzeljük el, hogy minden forgalmat sikerül leállítani a Földközi-tengeren, hogyan segíti ez a migránsokat? Ők csak megpróbálnak elmenekülni. A hajók elsüllyesztése vagy felrobbantása katonai megoldást jelent egy emberi problémára, és ez képtelenség” – mondta Sutherland. Az ENSZ migrációs ügyi különmegbízottja helyi vezetőkkel tanácskozott Rómában, péntek reggel pedig Ferenc pápával találkozott.