Így talán megmenekülhetnek a görögök

Viszonylag konkrét javaslatokat és nagyon kemény feltételeket tettek le az asztalra Görögország hitelezői.

Kiszivárgott információk szerint a nemzetközi intézmények a mentőprogram öt hónapos hosszabbítását és 15,3 milliárd eurót ígértek Görögországnak, ha Athén cserébe teljesíti azokat a feltételeiket is, amelyekkel szemben eddig talán a legkeményebb ellenállást tanúsították. A hosszú ideje húzódó feszült tárgyalássorozatban tehát végre úgy tűnik, konkrét fejlemények is születhetnek. Nagy kérdés azonban, hogy Alexisz Ciprasz miniszterelnöknek sikerül-e keresztülverni a görög parlamenten a javaslatokat. A nagyobbik kormánypártnak számító Szirizán belül is komoly ellenzéke van ugyanis, a kisebbik koalíciós partner pedig kifejezetten elutasít bármiféle további megszorítást.

Az uniós állam-, illetve kormányfők legutóbbi találkozásakor nem születtek konkrét eredmények, de Angela Merkel német kancellár szerint ez nem is az ő feladatuk. „A mi szerepünk annyi, hogy politikai szándékainkat kifejezésre juttassuk, ez pedig megtörtént. Megállapodtunk, hogy mindent megteszünk Görögország eurózónában tartásáért” – fogalmazott. A valutaövezet pénzügyminisztereit tömörítő úgynevezett Eurócsoport (Eurogroup) szombaton is összeül, hogy a konkrétumokról tárgyaljon. Ahogy arra Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyér, a testület elnöke is rámutatott, az idő fogytán van, hiszen Athénnak keddig kell az IMF számlájára az esedékes 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet átutalnia, és addig még több tagállam parlamentjének is rá kell bólintania az esetleges megállapodásra.

Ciprasz ma egyeztetett Merkellel és Francois Hollande francia elnökkel is, és állítólag közeledtek az álláspontjaik, bár Hollande közben a franciaországi terrortámadás miatt idő előtt távozni kényszerült a tanácskozásról. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint 50 százalék az esély arra, hogy megegyeznek.

Pánosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter közben a Mega TV-nek fakadt ki péntek reggel. Akkor még úgy látta, hogy a megállapodás igen valószínűtlen, mégpedig azért, mert ahányszor közelednek az álláspontok, „arra kérnek minket, hogy küldjünk még néhány nyugdíjast a vágóhídra”. A tárcavezető szerint ha meglépnék azt, amit most kérnek tőlük a hitelezők, az „nemzeti öngyilkossággal” volna egyenértékű.

Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter szerint az Athénnal szembeni követelések „furcsák”, az ajánlat pedig „életszerűtlen”.

Fontos észrevenni, hogy az adósságátütemezés, illetve a visszafizethetetlenné dagadt görög tartozás egy részének elengedése jelenleg egyáltalán nem képezi a megbeszélések tárgyát, pedig Jack Lew amerikai pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet ennek fontosságára. Sőt, az athéni álláspont is az volt már a kezdetektől, hogy bármiféle további programba csak akkor szállnak be, ha ezt a kérdést is rendezik. A GDP–arányos államadósság jelenleg 180 százalékon áll Görögországban, ami 2022–ig 124 százalékra süllyedhet, legalábbis a legoptimistább előrejelzések szerint. A nemzeti össztermék a Standard & Poor’s hitelminősítő legfrissebb számítása szerint 1,5 százalékkal csökkenhet idén, a GDP szintje pedig 2036–ig találhat vissza a 2007–es szintre.