Változott-e a terror tíz év alatt?

Sok a hasonlóság a pénteki párizsi, és a tíz évvel ezelőtti londoni terrortámadások között.

2005. július 7-én, a reggeli csúcs idején gyors egymásutánban – összehangolt támadássorozat következtében – három bomba is robbant a zsúfolt londoni metró hálózatán, majd kicsivel később egy emeletes buszon is. A merényleteket négy öngyilkos támadó, Hasib Hussain, Mohammad Sidique Khan, Germaine Lindsay és Shehzad Tanweer követték el, mindannyian életüket veszítették, csakúgy, mint 52 ártatlan ember. A négy terrorista közül hárman brit állampolgárságú muszlimok volt, akik alvó ügynökként bújtak meg az Egyesült Királyságban.

Kicsit több mint tíz évvel később, múlt pénteken ismét összehangolt támadások rázták meg Európát: Párizsban, és annak külvárosában, Saint-Denis-ben szinte egy időben gyilkoltak ártatlanokat muszlim szélsőségesek. Az elkövetők nagy része ugyanúgy Európában született, vagyis nem első generációs bevándorló volt, mint a londoni támadások esetében.

Mára már sokan evidenciaként kezelik, hogy a radikalizálódás nem a bevándorlókat, hanem azok gyerekeit, vagy unokáit fenyegeti, ők azok, akik – amellett, hogy nem egyszer a társadalom peremén élnek – már nem feltétlenül kötődnek családjuk származási helyéhez, de szerencsétlen esetben a befogadó államhoz sem tudnak alkalmazkodni.

Mindkét támadássorozat Európa egyik, turisták által sűrűn látogatott világvárosának közkedvelt helyeit célozta, amelyeket viszonylag könnyű elérni: ugyan a londoni metrón van biztonsági szolgálat, de az pont a terrortámadások után „keményített” be, egy emeletes buszra pedig viszonylag könnyű feljutni. Ugyanez igaz a Párizsban célba vett Bataclan koncertteremre, és a többi vendéglátóegységre is.

Az ugyanakkor különbözik, hogy míg Londonban öngyilkos merényleteket hajtottak végre, addig a Bataclanban több mint száz túszt is ejtettek, valamint kézifegyvereket használtak. Ebből a szempontból a koncertterem elleni támadás jóval inkább a 2007-es mumbai merényletre hasonlított.

Hasonló, vagyis összehangolt európai terrortámadásokra egyébként máskor is volt példa, 2004-ben Madrid elővárosi vasúti hálózatán robbantottak fel több bombát, megölve ezzel 191 embert.

A nyugat-európai muszlim fiatalok radikalizálódása hatalmas probléma, ami már több véres merénylethez vezetett. Franciaországban hivatalos adatok szerint négy év alatt megkétszereződött a radikális iszlám irányítása alá került mecsetek és imahelyek száma. Ez azért is nagyon komoly probléma, mert mind a Charlie Hebdo szerkesztőségét január 7-én megtámadó Kouachi testvérek, mind a két nappal később egy párizsi kóserbolt személyzetét és vásárlóit túszul ejtő Amedy Coulibaly azok közé a külvárosi fiatalok közé tartozott, akik fiatalkorukban egy radikális imám, Farid Benyettou „tanításait” hallgatták.

Hasonló gondokkal küszködik az Egyesült Királyság is, Belgium fővárosának, Brüsszelnek az egyik kerülete, Molenbeek-Saint-Jean pedig az európai terrorizmus egyik központja lett. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a százezres városrészben legalább 30 százalékra tehető a muszlimok aránya, és különösen sok híve van a Saríát Belgiumnak nevű, idén betiltott mozgalomnak; a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak pedig egyaránt sokszor meggyűlt a baja az iszlám erőszakos terjesztését szem előtt tartó csoporttal.

– 2001. szeptember 11-én 4 repülőgépet térítettek el az al-Kaida terrorszervezet emberei az Egyesült Államokban: közülük kettővel a Világkereskedelmi Központ egy-egy épületébe repültek, egy a Pentagon arlingtoni épületébe csapódott. A negyediket az utasok ugyan visszafoglalták, de a zuhanástól már nem tudtak megmenekülni. A támadásokban összesen majdnem háromezren haltak meg. A világot megrázó merényletek után George W. Bush meghirdette a globális terrorellenes háborút;

– 2003. október 23-án csecsen fegyveresek foglalták el a moszkvai Dubrovka színházat, a túszdrámában 130-an veszítették életüket;

– 2004. március 11-e reggelén összehangolt terrortámadás érte a madridi elővárosi vasúti hálózatot, melyben csaknem kétszázan veszítették életüket;

– 2005. július 7-i londoni merényletekben 52 ártatlan és a négy támadó veszett oda;

– 2007. június 30-án egy robbanóanyaggal megrakott dzsipet vezettek neki a Glasgow-i Repülőtér főépületének. A támadásban csak az egyik elkövető halt meg;

– 2011. július 22-én Anders Behring Breivik összesen 77 embert mészárolt le Oslóban, és Utoya szigetén, ahol a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének nyári táborát tartották;

– Radikális, bevándorló-hátterű fiatal franciák idén januárban két nap alatt összesen 20 emberrel – köztük a Charlie Hebdo több munkatársával – végeztek Párizsban és a környező régióban;

– Összehangolt támadássorozattal pénteken több mint 120 halálos áldozatot követelő terrorcselekményt hajtottak végre jórészt Európában született muszlimok Párizsban, és a szomszédos Saint-Denis-ben.