Lecsaptak a Tigrisek Aleppóra

Megkezdődött a harc a lázadók fellegváráért: a két éve megmerevedett frontvonalak órákon belül megváltoztak.

2014 óta először ismét heves összecsapások törtek ki Aleppón belül: a szíriai kormányerők elfoglalták az al-Mannah gazdaságokat a város északi részén, és elvágták a lázadók utánpótlási vonalait a déli ipari övezet felé – írja az Al Mashdar.

Ráadásul a kormányhadsereg katonái a közeli Handarat környékét is megrohamozták, így a lázadók már csak hajszálnyira vannak attól, hogy teljesen bekerítsék őket, ezzel pedig megszűnne minden utánpótlásuk, hogy fegyvert és lőszert szerezzenek.

Aszadék akcióját most alaposan megkönnyíti, hogy a teljes ostromzárhoz csak a kurdok által ellenőrzött Sejk-Makszúd kerületet kell elérniük. A kurd Népvédelmi Egységek (YPG) ugyanis a kormányerők mellett állnak. Nem volt ez mindig így: 2012 és 2014 között a lázadókkal szövetkeztek, azonban látva a szíriai kormányerők előrenyomulását, egyre inkább megbarátkoztak Aszad egységeivel.

Sejk-Makszúd kurd lakói egyébként már eddig is óriási árat fizettek azért, hogy a szíriai háború folyamán mindvégig tartották a kerületet. Korábban az an-Núszra Front próbálta elfoglalni a kerületet, majd az egyik legerősebb szíriai felkelőcsoport, a Dzsais al-Iszlám (Iszlám Hadsereg) vegyi fegyverrel próbálta térdre kényszeríteni a kurdokat.

A kurd vöröskereszt egyik orvosa akkor elmondta: négy, gázmérgezést szenvedett sérültet szállítottak kórházba, mindnyájukat hasonló tünetekkel, görcsös rángással és hányással. Ezek klórvegyületekkel való mérgezésre utaltak. Az iszlamista felkelőcsoport később meghátrálásra kényszerült: a közleményükben elismerték a támadást, és jelezték, hogy a támadást végrehajtó dandár parancsnokát katonai bíróság elé idézték, ahol az a döntés született, hogy felelős egysége tettéért.

Harc Sejk-Makszúdért:

A mostani kormánypárti támadást Aszad kedvenc katonai vezetője, Szuhejl al-Hasszán – vagyis becenevén a Tigris, arabul: al-Nimr – irányítja. A Tigris Alakulatok vezetője a 2011-ben kezdődő szíriai polgárháborúnak szinte valamennyi csatájában részt vett, 2013-ban pedig új feladatot kapott: szervezzen egy olyan, kifejezetten támadó jellegű egységet, amely alkalmas a lázadók által elfoglalt városok visszavételéhez.

Az egység – melynek vezetőjét a brit The Independent újságírója a világ legfélelmetesebb emberének tartja – legutóbb a palmürai csatában jeleskedett: itt szintén egy bekerítési manőverrel vették vissza a dzsihadistáktól a várost.

Az aleppói helyzetet jól jelzi, hogy az utóbbi 48 órában legalább 30 ezren menekültek el az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet és a felkelők közötti harcok elől – közölte a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet pénteken. A HRW egyben felszólította Törökországot, hogy nyissa meg határait a menekülő emberek előtt. A szervezet azzal vádolta meg a török határőröket, hogy tüzet nyitottak a határt megközelítő szíriaiakra. „Törökország ahelyett, hogy együttérzésről tenne tanúbizonyságot, éles fegyverekkel lő a harcok elől menekülő emberekre” – mondta el Gerry Simpson, a HRW munkatársa.

A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) pedig arról számolt be, hogy az elmúlt öt napban már több mint 200 harcos esett el az Aleppó tartományban zajló heves összecsapásokban. A harcokban a szíriai rezsim 82 fegyverese, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet helyi ágának számító an-Núszra Front 92 harcosa, illetve az Iszlám Állam 34 szélsőségese vesztette életét.

Amennyiben a Tigris Alakulatok mostani bekerítési akciója sikeres lesz, hasonló helyzet állhat elő, mint Homszban 2014 végén: a helyi lázadók akkor inkább megadták magukat az ostromlóknak. A tét nem kicsi: az aleppói győztes a háború végső kimenetelét is meghatározhatja.