Orbán végre jó pontot szerezhet

Budapest nem szeretné, ha álláspontja politikai keménykedésként jelenne meg.

Örülök, hogy Pozsony ad otthont a csúcsnak – erről beszélt még augusztus végén a szeptemberi találkozóra készülődve Angela Merkel német kancellár. A helyszín szimbolikusnak is tekinthető, hiszen jó ideje Brüsszel egyet jelent az európai polgároktól elidegenedett arctalan bürokrata gépezettel –, s most, történetének egyik mélypontján Európa vezetői a Schuman téri épület márvány-üveg palotája helyett a pozsonyi várban gyűlnek össze, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseiket megvitassák.

Orbán Viktor kidolgozott akciótervvel érkezik Pozsonyba. Nem új ötlet az európai hadseregre vonatkozó felvetése – a korábban többször felmerült javaslatot azonban a NATO-ra hivatkozva a britek rendre elgáncsolták. Közvetlenül a brexit után a franciák és németek ismét elővezették az ötletet, hátha az a felfordulásban egységbe kovácsolhatná a tagállamokat. Az európai hadseregre vonatkozó javaslatokat számos szakértő megalapozatlannak tartja, teljességgel kidolgozatlan például, hogy milyen forrásokból, milyen vezetés mellett működne, mi történne a semleges államokkal. Brüsszeli folyosói értesülések szerint a magyar miniszterelnök ezt egyébként azért vethette be, mert tudja, ezzel hosszú idő után végre jó pontot szerezhet a németeknél, s az ötlet Jean-Claude Juncker szerint sem elvetendő. Egyetértés van abban, hogy az európai biztonság ügye különös figyelmet érdemel, emellett erősíteni kell a tagállamok védelmi, katonai együttműködését. A közös hadsereg ügyében a magyarok a csehek támogatására biztosan számíthatnak, míg Lengyelország hezitál. Az oroszellenes lengyel hangulatban ugyanis nem számít jó pontnak a NATO-t háttérbe szorító javaslat propagálása. Értesüléseink szerint egyelőre ugyan zárt ajtók mögött, de elkezdték azt az eshetőséget feltárni, ha Amerika következő elnöke Donald Trump lenne – márpedig úgy látják, akkor Európa jobban teszi, ha a NATO-tól független védelmi rendszerét újragondolja. Erre utalhat, hogy a Federica Mogherini külügyi főképviselő által jegyzett új külpolitikai stratégia bár nem felejti el megemlíteni a NATO-t, a stratégiai autonómiát, vagyis az EU önálló biztonságpolitikai szerepét domborítja ki.

Túl a barátságon.

A brexit utáni helyzet nyilvánvalóvá tette, hogy Európa vezetőinek egy kötetlenebb, informális találkozón mielőbb meg kell vitatniuk, hogyan tovább. Nem meglepő, hogy elsőként Merkel kezdett mozgolódni, majd észbe kapva Donald Tusk is európai körútra indult, és holnap érkezik Magyarországra. Tusk tisztában van azzal, hogy Orbán Európa erős – ha nem is közkedvelt – szereplőjévé emelkedett, kitűnően ismerte fel a migráció kapcsán a közhangulatot, de az eszközeivel nem szimpatizál. Ugyancsak nem segíti a kettejük közti barátibb hangvétel kialakulását, hogy Orbán Tusk lengyel politikai ellenfelével, a kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetőjével, Jaroslaw Kaczynskival van közelebbi kapcsolatban. (MN)

A pozsonyi magyar javaslat hangsúlyozza majd a szigorú gazdaságpolitikai követelmények, a költségvetési fegyelem fontosságát is. Orbán az európai intézményi rendszer tekintetében visszatérne az alapokhoz. Az európai politikát az Európai Tanács, vagyis az állam- és kormányfők irányítsák, a bizottság pedig térjen vissza az alapokmányban vázolt „szerződés őre” szerephez. Ami a bevándorlást illeti, információink szerint a német kancellár továbbra is a befogadás mellett fog érvelni, ám a magyar álláspont szerint a migrációs kérdésekről a tagállamoknak saját hatáskörükben kell dönteniük.

Mindezekből jól körvonalazódik, milyen Európa-képet vázol majd fel Orbán Viktor, az európai ügyekben itthon megszokott kurucos kiállás érvényesítéséhez azonban nem elég a hangerő. Sikere függ a magyar diplomaták háttérmunkájától is. Információink szerint a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatársai különös hangsúlyt helyeznek arra, hogy álláspontunk ne politikai keménykedésként, hanem jogszabályokkal alátámasztott, kompromisszumok és háttéralkuk útján kimunkált, elfogadható érvekként jelenjenek meg.