Összeállt a nagy bevándorlásellenes triumvirátus

Ausztrália volt miniszterelnöke, Tony Abbott is beállt Orbán Viktor mellé Donald Trump támogatójának.

Tony Abbott, Ausztrália előző miniszterelnöke szerint az Amerikai Egyesült Államok republikánus elnökjelöltjének állásfoglalásai „elég észszerűek” – írja a The Sydney Morning Herald (SMH).

Az ötvennyolc éves, Londonban született politikus azt követően avatkozott be a kampányba, hogy Trumpról előkerült egy 11 évvel ezelőtti felvétel, amelyen bántó megjegyzéseket tett a nőkre, majd több hölgy is szexuális zaklatással gyanúsította meg az elnökjelöltet, pártja prominensei pedig kifaroltak az ingatlanmágnás mögül. Trump persze élvezi, hogy ledobhatja láncait, de összehangolt lejáratókampányt sejt a háttérben.

A konzervatív-nacionalista Liberális Párt egykori miniszterelnöke, Abbott is elítélte Trump nőellenes szavait, védhetetlennek tartja azokat. Ugyanakkor Trump gondolatait észszerűnek látja, és szerinte a nemzetközi közösségnek szükség van egy Trump által ígért erős Amerikára. Amint elkezdték kritizálni az ausztrál Sky Newson elmondott szavait, Twitteren reagált: Abbott úgy véli, hogy az adócsökkentésre és a védelmi költségvetés növelésére irányuló Trump-elképzelések „klasszikus konzervatív” elvek.

A monarchista Abbott tavalyi leváltását az Ausztrál Republikánus Mozgalom – amely azért küzd, hogy az Ausztrál Államszövetség kikerüljön a brit korona alól – korábbi egyik vezetője, David Morris akkor így kommentálta az MNO-nak: „Még a munkáspárti szimpatizánsok is becsülik Turnbullt, aki a ránk szégyent hozó mini-Putyin, Tony Abbott utódja”.

Reagált Abbott szavaira a tavaly szeptemberben őt megpuccsoló, szintén liberális párti miniszterelnök, Malcolm Turnbull. Reméli, hogy Abbott tisztában van Trump minden közpolitikai elképzelésével, és ennek tudatában tette kijelentését. Ugyanakkor nem akart belemenni mélyebben a dologba, mert szerinte az elnökválasztási kampány az USA belügye – írja az SMH. Az ellenzéki Munkáspárt vezére, Bill Shorten viszont korábban elítélte Trumpot, aki szerinte nem alkalmas az USA vezetésére, migránsellenes kirohanásai pedig „egy őrült ugatásai”.

„Találós kérdés: erőszakos, elvtelen populistának tartják, aki ide-oda változtatja a véleményét, ugyanakkor ráerőszakolná vallásos nézeteit az emberekre, és nincs választási programja; Oxfordban tanult politikai filozófiát, miniszterelnöki hivatalba lépése előtt pedig egymillió új munkahelyet ígért és előszeretettel kampányolt a lányaival, majd hatalmas győzelmet aratott a választásokon – ki ő?” – tette fel a kérdést lapunk gyakori vendégszerzője, Szilvay Gergely a Kommentár folyóirat 2014/1-es számában, majd bemutatta Abbott élettörténetét és az Orbánnal vonható párhuzamokat.

A magyar miniszterelnök és politikai gépezete a migránsválság során többször hangoztatta, hogy az Abbotték által is alkalmazott bevándorláspolitikát tartja helyesnek. Orbán 2015. május 9-én – tehát még Abbott kormányzása idején – a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján, Budapesten ezt mondta:

„[…] Ausztrália képes megvédeni határait. Ott egyértelműen és világosan fogalmaznak: »Mindenki« – idézem most őket – »ki lesz tessékelve, nincs kivétel, és ne higgyen senki az embercsempészek hazugságainak«”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén szeptemberben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) New York-i székházában azt mondta a Foreign Policynek, hogy „létezik az ausztrál példa a szigetekkel kapcsolatban, amely, úgy tűnik, hogy működik”. Szerinte Ausztráliát igazságtalanul kritizálták offshore menekülttáborai miatt a közelmúltban, és megvédte Orbán Viktor gondolatát, miszerint a migránsokat EU-n kívüli szigeten létesített menekülttáborokban kellene elszállásolni, amíg el nem bírálják menedékkérelmüket.

Orbán és Abbott egyébként jó személyes viszonyt is ápol, ezt támasztja alá az utóbbi által írt levél is, amelyben gratulált a magyar miniszterelnök 2014-es választási győzelméhez. Orbán és stábja figyelemmel kísérte az ausztrál kormányfő ténykedését, mint fentebb említettük, főleg a bevándorláspolitika tekintetében. A bevándorlásellenes plakátkampányt a hasonló ausztrál kommunikáció ihlette, a külföldön közzétett hirdetések ötletét is részben Ausztráliából importálta a magyar kormány. A párhuzamokra az ausztrálok is felfigyeltek, néhány publicisztikában felbukkan Magyarország és Orbán Viktor neve is – erről bővebben tavaly szeptemberben írtunk.

Ugyan már tavasszal felsejlettek Orbán Viktor és Donald Trump kijelentései közötti hasonlóságok – ennek egy kvízt is szenteltünk akkor –, hivatalossá csak akkor vált ez, amikor maga a magyar miniszterelnök beszélt erről a Tusványoson júliusban. Elmondása szerint maga sem tudta volna Donald Trumpnál jobban megfogalmazni, hogy milyen lépések szükségesek a terrorizmus leküzdéséhez. Trumpnak az Egyesült Államokra vonatkozó javaslatával összhangban kijelentette: Európában a nemzeti titkosszolgálatokat és ezek együttműködését a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és le kell állítani a „demokráciaexportot”. Ugyanerről szeptemberben is mesélt az Origónak adott interjúban.

Három nappal a Bálványosi Szabadegyetem után egy – Christian Kern osztrák kancellárral közös – budapesti sajtótájékoztatón Orbán azt mondta: vannak olyan felvetései Donald Trumpnak, amelyeket a magáénak érez – mi pedig azt érezzük, mennyire hasonlít ez a mondat Tony Abbott mostani kijelentésére. Ugyanitt közölte a magyar miniszterelnök: „A demokraták külpolitikája Európának rossz, Magyarországnak halálos”, míg a republikánusok külpolitikája az életet jelenti hazánknak.

Más kérdés, hogy Orbán jó eséllyel rossz lóra tehetett – belpolitikai értelemben – azzal, hogy Trump mellé állt, ugyanis a Pew Research Center felmérése szerint a magyarok jobban kedvelik Hillary Clinton demokrata jelöltet, mint a republikánus kandidálót. Trumpot viszont a fideszesek és a jobbikosok ugyanúgy bírják – derült ki (sok más érdekesség mellett) a kutatásból.

Az európai és a délkelet-ázsiai politikai színtér veteránjai mellett azért akadnak még, akik beálltak Donald Trump mögé. Így tett nemrég az elvileg szocialista Milos Zeman cseh elnök, akit főleg alkohollal kötött közeli barátsága miatt ismerhetünk, pedig nemrég Soros Györgynek is nekiment, valamint nevezték már Vlagyimir Putyin orosz elnök trójai falovának is.

Abbotton kívül akad még egy korábbi – ügyvivő – miniszterelnök is Trump rajongói között: az észt Edgar Savisaar, a balközép Észt Centrista Párt politikusa, aki egészen a közelmúltig Tallinn polgármestere is volt. Alacsonyabb beosztású, de fontos politikusok is állnak Trump mellett: Subramanian Swamy volt indiai kereskedelmi miniszter (a hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt tagja); Vojislav Seselj egykori miniszterelnök-helyettes (a szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt alapítója és elnöke) és Iain Duncan Smith, a Konzervatív Párt korábbi elnöke, korábbi brit miniszter is bírja a republikánus jelöltet.

Több nacionalista – többségében oroszokkal jó viszonyt ápoló – politikus is beállt már Trump mögé, így például Marine Le Pen (a francia Nemzeti Front elnöke), Marion Maréchal-Le Pen (a francia Nemzeti Front képviselője), Frauke Petry (a német Alternatíva Németországért elnöke), Jean-Marie Le Pen (a francia Nemzeti Front korábbi elnöke), Matteo Salvini (az olasz Északi Liga elnöke), Geert Wilders (a holland Szabadság Párt elnöke), Nigel Farage (a brit Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja [UKIP] volt elnöke), Jimmie Akesson (a Svéd Demokraták elnöke), Kenneth Kristensen Berth (a Dán Néppárt képviselője), Iliász Panajotarosz (a görög Arany Hajnal képviselője).

Sőt, oroszok is akadnak: Alekszej Puskov (az orosz Állami Duma külügyi bizottságának vezetője és az Egyesült Oroszország tagja) és Vlagyimir Zsirinovszkij (az orosz állami duma alelnöke, az Orosz Liberális Demokrata Párt elnöke). Utóbbi a minap jelentette ki: ha nem Trump lesz az elnök, akkor atomháború lesz. Putyin és Trump egyébként dicsérgette már egymást, még akkor is, ha a kormánypárti Lokál egy álhírre hivatkozva mást is állított.

Kérdéses, hogy Abbott és Orbán örül-e annak, hogy a fenti, szélsőjobboldali figuráktól hemzsegő listához tartoznak. Ám Trumppal való kapcsolatuk is muszlimellenes retorikájuk miatt a fenti embereket egy kalap alá veszik a Közel-Keleten is. Zeid Raad al-Husszein jordániai herceg, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szeptember elején Hágában bírálta az általa populistának vélt politikusokat.

Szerinte sok a hasonlóság Wilders, Trump, Orbán, Marine Le Pen, Zeman, Norbert Hofer volt osztrák szabadságpárti elnökjelölt és Farage között. Úgy véli, ezen politikusok ideológiája közel áll az Iszlám Állam szellemiségéhez. „Eltérő módon, de mindannyian arra vágynak, hogy olyan tiszta és csodálatos formában támasszák fel a múltat, amelyben a napsütötte mezőket a nemzetiségi vagy vallási alapon egységbe tömörült népek lakják”, ami ebben a formában valószínűleg soha nem volt igaz – fogalmazott al-Husszein akkor.

Ez az ígéret a jordániai ENSZ-tisztségviselő szerint „fikció”, az ilyen „leegyszerűsítő és féligazságokat használó” vezetők pedig az aggódó emberekben szunnyadó félelmet táplálják. Ilyen társasághoz tartozik Donald Trump, Tony Abbott és Orbán Viktor.