Nem nyit új csatlakozási fejezeteket Törökországgal az EU

Bécs a folyamat teljes befagyasztását kérte.

„A jelenlegi körülmények között nincsen tervben újabb fejezetek megnyitása” – olvasható az EU soros elnöksége által kiadott nyilatkozatban, amelyben megjegyezték, hogy azt nem egyhangúlag, mindössze túlnyomó többséggel fogadták el keddi ülésükön az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó miniszterei.

Az Európai Unió az Ankarával kötött migrációs megállapodás keretében márciusban ígéretet tett rá, hogy új lendületet adnak a török csatlakozási tárgyalásoknak, a pénzügyi és költségvetési politikára vonatkozó 33-as fejezetet ennek megfelelően meg is nyitották júniusban.

Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni, és ezek közül mindössze egyet, a tudományos és kutatási fejezetet tudták lezárni.

Nemrégiben az Európai Parlament (EP) is éles bírálatokat fogalmazott meg a júliusi törökországi puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt, és a képviselők az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték.

Az EP állásfoglalása jogilag ugyan nem kötelező érvényű, mégis komoly felháborodást váltott ki Ankarában. Recep Tayyip Erdogan török elnök arra figyelmeztetett: ha az Európai Unió még tovább megy a parlamenti határozatnál, akkor országa megnyitja a határokat az ott tartózkodó menekültek előtt.

A törökországi hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat nem számítva közel 250 ember halt meg, mintegy kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legkevesebb 40 ezer embert bebörtönöztek, 130 ezret elbocsátottak vagy felfüggesztettek az állásából.

Ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások újabb fejezeteit nyitotta meg Szerbiával és Montenegróval az Európai Unió. A tájékoztatás szerint az Európai Unió Tanácsának általános ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek brüsszeli tárgyalásán Montenegróval két fejezetet, a mezőgazdasággal és vidékfejlesztésről szóló 11., valamint a szociálpolitikáról és foglalkoztatásról szóló 19. fejezetet nyitották meg. Emellett a miniszterek megerősítették az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi politikát tartalmazó, valamint a halászattal foglalkozó 12. és 13. csatlakozási fejezeteket.

Az Európai Unió Montenegróval immár 26 fejezetet megnyitott a 35-ből, kettőt pedig már ideiglenesen le is zárhattak a tárgyaló felek.

Szerbia esetében a közbeszerzést szabályzó 5., valamint a tudományról és kutatásról szóló 25. fejezetet nyitották meg a politikusok.

A két újabb fejezettel immár 6 csatlakozáshoz szükséges fejezetet nyitott az Európai Unió Szerbiával, egyet pedig már ideiglenesen le is zárhatott.

A tárgyalás részleteit ismerő uniós források tájékoztatása szerint a keddi ülésen az oktatásról és művelődésről szóló 26. uniós tárgyalási fejezetet is megnyitotta volna az EU Szerbiával.

A fejezetek megnyitásához azonban a tagországok beleegyezésére van szükség, és Horvátország nem adott zöld jelzést az oktatásról szóló fejezet megnyitására, úgy véli ugyanis, hogy Szerbiában nem adott minden feltétel a kisebbségi oktatáshoz, példaként a tankönyvek szerbről horvátra fordításának hiányosságait említette. Szerbia lakosságának kevesebb mint egy százaléka horvát, Zágráb viszont a kisebbségvédelem fejlesztését tartja Belgrád egyik legfontosabb feladatának.

Horvátország nyár elején az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23. tárgyalási fejezet megnyitását akadályozta meg, akkor is a kisebbségi jogok hiányosságaira hivatkozott. A fejezet végül júliusban megnyílhatott.

Az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi brüsszeli tanácskozásán Sebastian Kurz osztrák külügyi tárcavezető azt mondta, hogy fel kell függeszteni Törökországgal az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Kurz szerint ugyanis Ankara eltávolodott Európától, és a júliusi puccskísérlet óta többször is megsértette az emberi jogokat.  Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint azonban Európa biztonsága érdekében éppen hogy még szorosabban együtt kellene működnie az EU-nak Törökországgal.