Szijjártó nemcsak Törökország csatlakozását támogatja, de kiáll az EU további, nyugat-balkáni bővítése mellett is. „Magyarország csak egy erős Európai Unióban tud erős lenni” – mondta el, hozzátette: A befelé fordulás a lehető legrosszabb válasz a kihívásokra, a bővítési folyamatot fel kell gyorsítani, mert minél többen vagyunk, annál erősebbek tudunk lenni.
Ezért Szijjártó nem ért egyet Jean Claude-Junckernek, az Európai Bizottság elnökének azon nyilatkozatával, miszerint a következő öt évben nem lesz újabb bővítés az unióban.
Biztonsági, illetve gazdasági és észszerűségi szempontok is szólnak a folyamat felpörgetése mellett: a korábbiaknál komolyabb feszültségek vannak a nyugat-balkáni térségben, az ezek megoldásához vezető leggyorsabb út pedig az integráció felgyorsítása, a régióért ráadásul ma verseny folyik a világpolitika szereplői között – tette hozzá.
A júliusi puccskísérlet után Erdogan nem csak bebörtönzésekbe és tisztogatásokba kezdett saját hazájában. Bocsánatot kért Oroszországtól és Vlagyimir Putyin elnöktől a tavaly októberben lelőtt vadászgép miatt. Európa helyett Moszkvára kezdett kacsingatni.
November eleje óta többször is bírálta Brüsszelt, amely még mindig nem adta meg a török állampolgároknak a vízummentes beutazás lehetőségét az unióba, miközben ez a márciusi migrációs egyezmény egyik sarokköve volt. A törökök részben ezért vállalták, hogy visszaveszik és feltartják az Európába tartó vagy onnan kiutasított menekülteket.
Erdogan egyre többször beszélt arról, hogy Törökország ráengedi az EU-ra a területén élő több millió menedékkérőt, ha nem gyorsulnak fel a csatlakozási tárgyalások.
