Szijjártó kiállt Törökország mellett

Szerinte Európa biztonsága érdekében nem szabad túlreagálni a török belpolitikai helyzetet.

Európa biztonsága ma Törökország stabilitásával kezdődik, ezért kerülni kell minden olyan irracionális lépést, amely ezt megingathatja, vagy a felek kapcsolatainak lazulásához vezetne – mondta el Szijjártó Péter a keddi egyeztetés után, reagálva Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter vasárnapi kijelentésére, miszerint az Európai Uniónak be kellene fagyasztania a Törökország folytatott csatlakozási tárgyalásokat.

Az Európai Parlament elfogadott egy bátor és korrekt állásfoglalást, mely szerint fel kellene függeszteni a csatlakozásról szóló egyeztetéseket. A török fejleményekre a külügyminiszterek tanácskozásán is reagálni kell, azt javasoljuk majd, hogy fagyasszuk be a tárgyalásokat – közölte Kurz. Az általa idézett EP-határozat azt kifogásolta, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök rendszere a júliusi sikertelen puccskísérlet után több tízezer közszolgát, bírót, katonát, rendőrt, valamint ellenzéki politikusokat és újságírókat börtönzött be, sokszor koholt vádakra hivatkozva. 

Szijjártó szerint viszont a lehető legszorosabb együttműködésre van szükség a felek között, miután az EU a márciusi migrációs egyezménnyel nagyrészt Ankara kezébe helyezte Európa biztonságát. Szerinte minden olyan lépést kerülni kell, amely megingathatja Törökország stabilitását; azt is figyelembe kell venni, hogy az ország tagja a NATO-nak, és szoros szövetségese Európának a terrorizmus elleni küzdelemben.

A magyar külügyminiszter úgy látja, hogy tiszteletet és megbecsülést kell mutatni Törökország és a török nép iránt, kerülni kell az Európa számára biztonsági kockázatot jelentő érzelmi döntéseket. Szijjártó elmondta, az osztrák kezdeményezéssel számos ország képviselője nem értett egyet a keddi találkozón.

A magyar tárcavezetővel egy véleményen van Michael Roth német külügyi államminiszter is, aki szerint „nem kellene becsapnunk az ajtót ebben a nehéz szakaszban”, még akkor sem, ha visszaesés tapasztalható a jogállamiság és a sajtószabadság törökországi helyzetében. Ugyanígy a francia Harlem Désir francia külügyi államtitkár se állítaná le a csatlakozási tárgyalásokat, de azt hozzátette, hogy a jogsértések miatt nem nyithatók újabb tárgyalási fejezetek Törökországgal.

Szijjártó nemcsak Törökország csatlakozását támogatja, de kiáll az EU további, nyugat-balkáni bővítése mellett is. „Magyarország csak egy erős Európai Unióban tud erős lenni” – mondta el, hozzátette: A befelé fordulás a lehető legrosszabb válasz a kihívásokra, a bővítési folyamatot fel kell gyorsítani, mert minél többen vagyunk, annál erősebbek tudunk lenni. Ezért Szijjártó nem ért egyet Jean Claude-Junckernek, az Európai Bizottság elnökének azon nyilatkozatával, miszerint a következő öt évben nem lesz újabb bővítés az unióban.

Biztonsági, illetve gazdasági és észszerűségi szempontok is szólnak a folyamat felpörgetése mellett: a korábbiaknál komolyabb feszültségek vannak a nyugat-balkáni térségben, az ezek megoldásához vezető leggyorsabb út pedig az integráció felgyorsítása, a régióért ráadásul ma verseny folyik a világpolitika szereplői között – tette hozzá.

A júliusi puccskísérlet után Erdogan nem csak bebörtönzésekbe és tisztogatásokba kezdett saját hazájában. Bocsánatot kért Oroszországtól és Vlagyimir Putyin elnöktől a tavaly októberben lelőtt vadászgép miatt. Európa helyett Moszkvára kezdett kacsingatni.

November eleje óta többször is bírálta Brüsszelt, amely még mindig nem adta meg a török állampolgároknak a vízummentes beutazás lehetőségét az unióba, miközben ez a márciusi migrációs egyezmény egyik sarokköve volt. A törökök részben ezért vállalták, hogy visszaveszik és feltartják az Európába tartó vagy onnan kiutasított menekülteket.

Erdogan egyre többször beszélt arról, hogy Törökország ráengedi az EU-ra a területén élő több millió menedékkérőt, ha nem gyorsulnak fel a csatlakozási tárgyalások.