Ismét puhítja a korrupciós törvényt a román parlament

Csak azokat a tisztviselőket lehet büntetni, akik rokonaikat juttatják vagyonhoz, így döntött a román parlament.

Szavazattöbbséggel módosította a bukaresti képviselőház kedden az „érdekellentétként” ismert korrupciós bűncselekmény meghatározását: ezzel tulajdonképpen enyhítették a román büntető törvénykönyvet – olyan esetekre korlátozták a tisztségviselők büntethetőségét, amikor a gyanúsított hivatali tevékenysége révén saját magukat vagy – másodfokú rokonságig terjedő – családtagjaikat juttatja vagyoni haszonhoz.

A hatályos Btk. ugyanis azokat a tisztségviselőket is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, akik egykori üzlet- vagy munkatársaikat részesítik bármilyen előnyben, olyanokat, akikkel az utóbbi öt évben dolgoztak együtt.

A Btk.-cikkely címét is módosította a román parlament, így – amennyiben az államfő kihirdeti a jogszabályt – ezentúl nem érdekellentétnek fogják nevezni a 301. cikkelyben körülírt bűncselekményt, ennek új elnevezése: „a tisztség felhasználása egyes személyek előnyben részesítése érdekében” lesz.

A büntetési tétel egytől öt évig terjedő szabadságvesztés marad, az elkövetőt pedig három évre eltiltják bármilyen tisztség viselésétől, írja az MTI.

Eugen Nicolicea, a képviselőház jogi bizottságának elnöke korábban azzal indokolta a módosítás szükségességét, hogy a korábbi munkatársakra vonatkozó tilalom „bűnössé” tesz szinte minden tisztségviselőt, például az alkotmánybírákat, amikor megválasztják elnöküket, az államfőt, amikor volt városházi munkatársát nevezi ki tanácsosnak.

A keddi szavazás előtt Victor Ponta volt kormányfő – akit egyebek között érdekellentéttel gyanúsított a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amiért egykori üzlettársát, Dan Sovát miniszterré tette meg kormányában – azon élcelődött, hogy Donald Trump amerikai elnököt is fel kellene jelenteni az „amerikai DNA-nál", amiért munkát adott saját lányának a Fehér Házban.

Pontát személyesen is érintheti a Btk. módosítása: alig két hete fogták el korrupciós bűncselekmények gyanújával körözött jó barátját, Sebastian Ghita román üzletembert, volt szociáldemokrata politikust. Ghita decemberben szökött meg a hatóságok elől, és menekülés közben olyan információkat szivárogtatott a román korrupcióellenes harc vélt politikai befolyásoltságáról, aminek következtében január közepén Florian Coldea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) operatív vezetője is lemondott tisztségéről.

A jobbközép ellenzék azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget és az RMDSZ-t, hogy kezdeményezésük a korrupció elleni harc gyengítését célozza. A Btk.-módosítást 187 szavazattal 71 ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el a bukaresti képviselőház.

Romániában februárban tüntetők százezrei vonultak utcára, hogy megakadályozzák a büntetőjog korrupcióellenes szigorának enyhítését. A demonstrációk hatására a kormány kénytelen volt visszavonni sürgősségi rendeletét, amelyben a hivatali visszaélés meghatározását próbálta módosítani, a módosítást kezdeményező Florin Iordache akkori igazságügyi minisztert pedig a kormányfő lemondatta tisztségéről.