Érdekesség, hogy a gyakorlatra beharangozott egyetlen NATO-n kívüli partner, a köztudomásúan oroszbarát Szerbia beígért katonai helikoptere még nem bukkant fel a magyar légtérben.
A gépek jószerével az egész ország területe felett feltűnnek, hallatszik a zajuk, bár kifejezetten kis magasságú repülésekről nincs tudomásunk, éjszaka pedig deklaráltan nem szállnak fel. A honvédség bakonyi gyakorlóterei felett sűrű az előfordulásuk, itt települ ugyanis a győri légvédelmi rakétaezred Kub rakétarendszere, mely az ellenséges erőket imitálja a gyakorlaton részt vevők számára.
Mint arról a múlt héten tudósítottunk, a Load Diffuser „új hidegháborús” hangulatát és a magyar kormány hintapolitikáját a hadgyakorlat elején két különös egybeesés is alátámasztotta. Az egyik az volt, hogy miközben Kecskeméten gyülekeztek az amerikai előkészítők, éppen akkor érkezett haza egy orosz óriásgép fedélzetén Novoszibirszkből az a négy honvédségi Mi–17-es helikopter, melyet a kormány ott nagyjavíttatott a 2016-os Orbán–Putyin találkozó folyományaként. A másik pedig, hogy alig érkeztek meg Kecskemétre az F–16-osok, a Nyitott égbolt szerződés keretében azonmód felbukkant egy orosz An–30-as fotófelderítő gép is, hogy ellenőrzést végezzen Magyarország felett.
Az feltétlenül örvendetes hír a hadgyakorlatok közepette, hogy az ukrajnai válság 2014-es kezdete óta és a NATO kapcsolódó intézkedései közepette hozzánk érkező amerikai légierők nem tartalmaztak kettős feladatú repülőgépeket. Ez azt jeleni, hogy a szövetségi államok felügyelete alatt álló légi nemzeti gárda (most az ohiói) alakulataiból kerültek ki az ide érkező F–15, F–16 és A–10 típusú gépek, melyeknek a hagyományos fegyverzet mellett nem dolguk nukleáris fegyverek (így az európai raktárakban, határainktól nem is messze), például B61-es hidrogénbombák hordozása. Erre a légierő aktív komponensének egységei vannak kijelölve, az Európában állomásozók közül a lakenheathi, avianói és spangdahlemi repülőszázadok.
