Wray először beszélt erről, mégpedig egy Washingtonban rendezett hírszerzési és nemzetbiztonsági konferencián. Az FBI-igazgató leszögezte azt is: bízik Robert Mueller különleges ügyész munkájában. Mueller azt vizsgálja, hogy tavaly, az elnökválasztási kampány idején volt-e összejátszás Donald Trump kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők között.
A CNN hírtelevízió értesülései szerint Mueller munkatársai arról egyeztetnek a Fehér Házzal, hogy a tanácsadók közül kit és mikor hallgathatnak meg az elnök első, félrevezetőnek tartott kijelentéseiről, amelyeket az idősebb fia és egy orosz ügyvéd közötti találkozóról tett.
Donald Trump idősebb fia, ifjabb Donald Trump csütörtökön a szenátus igazságügyi bizottságánál járt, hogy zárt körű beszélgetésen számoljon be tavaly nyári találkozójáról Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvéddel. A bizottsági megbeszélés mintegy öt órán keresztül zajlott. A The New York Times értesülései szerint ifjabb Donald Trump elég részletesen beszámolt a New York-i Trump-toronyban tartott eszmecseréről. Az elnök fia előre megírt nyilatkozatot olvasott fel, amelyben azt állította: azért találkozott Veszelnyickajával, mert fontosnak tartotta, hogy információkat szerezzen arról, vajon Hillary Clinton, a demokraták jelöltje, mennyire „alkalmas” elnöknek. A magát a Kremlhez közelinek mondó Veszelnyickaja ugyanis azzal az indoklással kérte a találkozót, hogy fontos terhelő dokumentumokat adjon át Clintonról. Ifjabb Trump az erről szóló elektronikus leveleket is bemutatta a szenátusi bizottság tagjainak.
A The New York Times információi szerint az elnök fia a szenátusi bizottság előtt hajthatatlan volt abban, hogy soha nem játszott össze orosz tisztségviselőkkel a választási kampányban. A lapnak nyilatkozó Richard Blumenthal demokrata párti szenátor azt mondta: a beszélgetés „szívélyes légkörben” zajlott, de szerinte az egész ügyben még több, továbbra is tisztázatlan információ van. Blumenthal nyilatkozott a CNN hírtelevíziónak is, és azt hangsúlyozta, hogy a meghallgatás nem oszlatta el az aggodalmait, sőt szerinte újabb vizsgálatokra lenne szükség – írja az MTI.
A Szövetségi Nyomozóiroda mellett egyébként a kongresszusi bizottságok is vizsgálják az „orosz szálakat”. Moszkva mindig tagadta a beavatkozás vádját, Donald Trump pedig azt tagadja folyamatosan, hogy a választási kampányban összejátszott volna Oroszországgal.
Korábban már kiderült, hogy Trump első nemzetbiztonsági – és alig három héttel a kinevezése után lemondásra kényszerített – tanácsadója, Michael Flynn kapcsolatban állt, és az elnök tudta nélkül többször is egyeztetett Oroszország Washingtonba akkreditált nagykövetével, valamint az RT orosz tévétársaságtól honoráriumot is kapott egy oroszországi rendezvényen való részvételéért. Az is kiderült, hogy Trump választási kampányának első menedzsere, Paul Manafort korábban szintén orosz cégek és politikai tényezők tanácsadójaként dolgozott.
Májusban, amikor az igazságügyi minisztérium kétpárti egyetértéssel Robert Mueller volt FBI-igazgató személyében különleges ügyészt nevezett ki az állítólagos orosz befolyásolási kísérlet vizsgálatára, Donald Trump közleményben hangsúlyozta: a vizsgálat megerősíti majd, hogy nem volt összejátszás választási kampányának munkatársai és orosz tisztségviselők között.
Robert Mueller augusztus elején vádesküdtszéket – más kifejezéssel: nagy esküdtszéket – hozott létre, ami jóval több eszközt ad Muellernek ahhoz, hogy bizonyítékokat kutathasson fel, bírság terhe alatti idézéseket adhasson ki és tanúkat idézhessen meg.
