A program leghamarabb 2018 májusában – tehát a választások után – kezdődne.
Hozzátették: több mint száz országban támogatnak demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos programokat.
Ez az a támogatás, ami kiakasztotta az 1500 tagú, többségében az Egyesült Államokban élő magyarokat tömörítő lobbiszervezet alapítóját. – Van-e joga az amerikai kormánynak meghatározni, hogy egyes országokban mely médiumok számítanak objektívnek? – kérte számon Lipták Béla Rex Tillersont. Mint írta, tudni lehet, hogy Oroszország milyen NATO-, EU- és USA-ellenes kampányt folytat Magyarországon, de
szerinte az Egyesült Államoknak nem kellene az oroszok szintjére süllyedni.
– Nem, nem avatkozunk be más országok belpolitikájába! – folytatta az egykori ötvenhatos magyar, akinek ötlete is van arra, hogyan lehetne segíteni a magyar embereken. – Segíthetnék a magyar kisebbségek médiáját és anyanyelv-oktatását a környező országokban – javasolta Lipták, más kérdés, hogy az a szomszédos országok belpolitikájába való beavatkozás lenne A Magyar Lobbi alapítója arra kéri a tagságot, ha egyetértenek vele, bombázzák ők is levelekkel az amerikai külügyet ebben a témában.
Liptákék kiállása a kormány mellett azért is érdekes, mert több olyan ügy is akad, amelyben másképp gondolkodnak, mint Orbánék. Így például megakadályoznák Paks II. építését; a CEU-tüntetések idején arra kérték Áder János államfőt, ne írja alá a felsőoktatási törvény módosítását. Ugyanők felszólaltak az ukrán oktatási törvény ügyében is; valamint amellett lobbiztak, hogy George Pataki, New York állam volt kormányzója legyen a budapesti amerikai nagykövet. Tevékenységükről és a lobbicsoporton belüli feszültségekről tavasszal írtunk, amikor Lipták Bélát a Magyarország Barátja Díjjal jutalmazta a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyarország Barátai Alapítvány.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!