– Ne süllyedjünk egy volt KGB-tiszt szintjére! – egyebek között ez a mondat is szerepelt az amerikai Magyar Lobbi de facto vezetőjének, Lipták Bélának a levelében, amelyet Rex Tillerson amerikai külügyminiszternek írt magyar idő szerint szerda este.
A 81 éves mérnök-professzor amiatt emelte fel a szavát, hogy egy, a közelmúltban közzétett felhívás szerint az amerikai külügyminisztérium mintegy 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatná a magyarországi objektív médiát. A lépés összhangban van az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, David J. Kostelancik által a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában elmondott beszéddel.
– Tisztázzuk: vannak még független, ellenzéki médiumok Magyarországon, amelyek tág szerkesztői szabadsággal tudják végezni a munkájukat. De számuk egyre fogy, jelentőségük egyre kisebb, így az emberek nem találkozhatnak nézetkülönbségekkel
– jelentette ki akkor az amerikai ügyvivő. Kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy kormányközeli emberek átvették az irányítást a média jelentős része felett, hogy ezen személyek diktálják a szerkesztőségek irányvonalát, hogy ezen sajtótermékekbe jelentős állami hirdetéseket csatornáznak, és hogy a kormánypárti sajtótermékek veszélyes elemekként listáztak újságírókat Magyarországon.
Az akkori beszédet követően, valamint ezúttal is bekérette az amerikai ügyvivőt a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Kostelancikot akkor szóra bírtuk egy kiállításmegnyitón, ahol azt mondta, látták és elfogadják a magyar kormány reakcióját, de nem kívánják kommentálni. Ezúttal
az amerikai nagykövetség megkeresésünkre azt közölte, nem kommentálhatják a magyar kormány képviselőivel folytatott privát diplomáciai találkozóikat és beszélgetéseiket.
Egyik kérdésünk – miszerint az amerikai kormány tervezi-e, hogy más módon is segítse az objektív magyar sajtót – miatt továbbirányítottak minket az amerikai külügyhöz.
Elküldtük nekik is, mire vagyunk kíváncsiak, ám e-mailünkre csak sablonválaszt adtak. Ebben az szerepel, hogy olyan partnert keresnek, amely segít újságírókat és leendő újságírókat oktatni arra, hogyan gyakorolják hivatásukat úgy, hogy azt ne befolyásolja a politikai beállítottságuk.
A program leghamarabb 2018 májusában – tehát a választások után – kezdődne.
Hozzátették: több mint száz országban támogatnak demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos programokat.
Ez az a támogatás, ami kiakasztotta az 1500 tagú, többségében az Egyesült Államokban élő magyarokat tömörítő lobbiszervezet alapítóját. – Van-e joga az amerikai kormánynak meghatározni, hogy egyes országokban mely médiumok számítanak objektívnek? – kérte számon Lipták Béla Rex Tillersont. Mint írta, tudni lehet, hogy Oroszország milyen NATO-, EU- és USA-ellenes kampányt folytat Magyarországon, de
szerinte az Egyesült Államoknak nem kellene az oroszok szintjére süllyedni.
– Nem, nem avatkozunk be más országok belpolitikájába! – folytatta az egykori ötvenhatos magyar, akinek ötlete is van arra, hogyan lehetne segíteni a magyar embereken. – Segíthetnék a magyar kisebbségek médiáját és anyanyelv-oktatását a környező országokban – javasolta Lipták, más kérdés, hogy az a szomszédos országok belpolitikájába való beavatkozás lenne A Magyar Lobbi alapítója arra kéri a tagságot, ha egyetértenek vele, bombázzák ők is levelekkel az amerikai külügyet ebben a témában.
Liptákék kiállása a kormány mellett azért is érdekes, mert több olyan ügy is akad, amelyben másképp gondolkodnak, mint Orbánék. Így például megakadályoznák Paks II. építését; a CEU-tüntetések idején arra kérték Áder János államfőt, ne írja alá a felsőoktatási törvény módosítását. Ugyanők felszólaltak az ukrán oktatási törvény ügyében is; valamint amellett lobbiztak, hogy George Pataki, New York állam volt kormányzója legyen a budapesti amerikai nagykövet. Tevékenységükről és a lobbicsoporton belüli feszültségekről tavasszal írtunk, amikor Lipták Bélát a Magyarország Barátja Díjjal jutalmazta a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyarország Barátai Alapítvány.
