Levelet írt Lipták Béla, az Egyesült Államokban működő Magyar Lobbi vezetője Patyi Andrásnak, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökének. Lipták arról tájékoztatta Patyit, hogy referendumot kezdeményezett a Paks II. ügyében. Állítása szerint tisztában van azzal, hogy az NVB korábban azért tagadta meg a hasonló tárgykörű népszavazási kezdeményezések hitelesítését, mert az alaptörvény kimondja, hogy nemzetközi szerződésekről nem lehet referendumot tartani.
„Ennek ellenére a népszavazást a következő megfontolás alapján kezdeményezzük:
A nyolcvanéves mérnök-professzor – aki résztvevője volt az 1956-os forradalomnak is – tájékoztatta továbbá Patyi Andrást arról, hogy az aláírásgyűjtésüket folytatni fogják, „mert bármi is lesz az Alkotmánybíróság döntése, az aláírások kifejezik a társadalom véleményét, és gyűjtésük alapvető joga minden magyar állampolgárnak”.
Amint arról egy hete beszámoltunk, az ezerötszáz tagú magyar lobbiszervezet vezetője arra kérte a tagságot, kezdjen aláírásgyűjtésbe, hogy népszavazással lehessen megakadályozni a Paks II. beruházást. „Ez nem pártpolitikai kérdés, [ ] nincs jobb- meg baloldali atomerőmű, csak kifizethetetlen és életveszélyes van, nincs liberális vagy konzervatív Paks II., csak a magyar energiafüggetlenséget felszámoló van” – fogalmazott akkor Lipták Béla.
Múlt szombaton a Magyarország Barátai Alapítvány éves rendezvényén Lipták Béla is megkapta a Magyarország Barátja díjat. Öccse, Lipták András vette át az elismerést. A professzor korábban azt írta a Magyar Lobbi eseményre ellátogató tagjainak, ha úgy gondolják, hogy hasznos lehet, vigyék magukkal a Paks II.-vel kapcsolatos felhívásukat, és népszerűsítsék a népszavazást kérő internetes aláírási ívüket is.
Idehaza az LMP próbálkozott többször is népszavazási kezdeményezéssel a Paks II. ügyében, de a Nemzeti Választási Bizottságon rendre elbuknak a benyújtott kérdései. A harcnak – amelyben a párbeszédes Jávor Benedek is tevékenyen részt vesz – egyébként jó oka van, egy az Index által április közepén közzétett közvélemény-kutatás szerint a magyarok fele egyetért azzal az állítással, hogy az oroszokkal kötött szerződés veszélyezteti az ország függetlenségét. Az ezerfős, teljes népességre reprezentatív felmérésből kiderül, a lakosság 55 százaléka szerint lehetne népszavazáson dönteni a kérdésről, a Fidesz-szavazók 49 százaléka vélekedik így, 42 százalék ellenzi a referendumot.
Ők voltak azok, akik George Pataki egykori New York-i kormányzót javasolták az Egyesült Államok budapesti nagykövetének. Később Lipták Béla számon érte a jogállamiságot a CEU ügyében, a felsőoktatási törvény Alkotmánybíróságra juttatását javasolva Áder Jánosnak. Ugyanezért írt Ádernek a lobbicsoport egy másik tagja, a szintén ötvenhatos „pesti srác” Jankó Béla is, aki szerint a köztársasági elnök „csak ezzel mentheti meg a szabadság méltóságát. Imádkozunk, és reméljük, hogy talál erőt a helyes döntés meghozatalához.” Mint tudjuk, aláírta az úgynevezett lex CEU-t. Legutóbbi felhívásuk a fent taglalt Paks II.-ügyi népszavazásról szól.
