Szinte csak az entert kellett megnyomni hétfőn este a Magyar Közlöny legfrissebb számának közlésekor, Áder János köztársasági elnök döntése után fél órával már meg is jelent a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása – közismertebb nevén a lex CEU. A módosítást Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök nevével jegyezték.
A szabályozás tartalmazza a Közép-európai Egyetem budapesti működését akadályozó feltételeket is – bár kormánypárti politikusok szerint senki nem akarja elzavarni a lex CEU-t, a törvénymódosítás szerint az egyetem működését államközi megállapodás kell garantálja, márpedig az Egyesült Államok szövetségi kormányának nincs jogköre egy ilyen megállapodás aláírásához, a lex CEU pedig nem teszi lehetővé, hogy az ügyben érintett New York állam írja alá az egyezményt.
A módosítás második pontként azt is elvárná, hogy a CEU New York állam területén is fenntartson egy akkreditált oktatási intézményt. Mindez huszonöt évig nem volt itthon elvárás az Oktatási Hivatal által elismerten működő CEU-val szemben – Orbán Viktor március 31-én azonban váratlanul csalónak nevezte az egyetemet arra a törvénymódosításra hivatkozva, amelyet csak április 10-én fogadtak el hivatalosan.
A Közép-európai Egyetemen több kormánytag is tanul vagy tanult: Kovács Zoltán például ott szerezte diplomáját – amelyről maga sem tudja pontosan, hogy amerikai vagy magyar –, Berzétei Ákos jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár pedig tavaly kezdett tanulni a CEU Business Schoolban.
Miután Áder aláírta a lex CEU-t, többezres spontán tüntetés alakult ki a Sándor-palota előtt. A tiltakozók később a Magyar Rádió székháza elé vonultak – itt kisebb dulakodás alakult ki a rohamrendőrökkel: amikor a tüntetők ki akarták tűzni az épületre az uniós zászlót, a rendőrök paprikasprét is bevetettek, ám a zászló végül kikerülhetett a székház homlokzatára.
