Védeni kell a szabad sajtót, ami nem jelenti azt, hogy a kormányok ne kritizálhatnák azt – jelentette ki David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában tartott keddi előadásában. Érdekesség, hogy az eddig meglehetősen visszafogott, nem sokat szereplő ügyvivő a sajtószabadság témájában adott elő – feltehetően nem saját ötlet alapján...
A Sajtószabadság – Maradandó értékek dinamikus médiakörnyezetben c. rendezvényen angolul előadott beszédében kijelentette, sokszor komplikált a kapcsolata a médiával érzékeny ügyekkel foglalkozó diplomataként, hiszen az újságírók kínos kérdéseket tudnak feltenni. – De tudjuk, hogy ha nem kérdeznek kemény kérdéseket, nem végzik jól a munkájukat – tette hozzá. Mint mondta, tudják, hogy elszámolással tartoznak a polgároknak, mindannyiunk közös érdeke a szabad sajtó védelme.
Idézte Donald Trump júliusi, Lengyelországban elmondott beszédét, amelyben az elnök a transzatlanti kapcsolatokat, a közös értékeket méltatta, köztük a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát. – Nem az első és nem is az utolsó diplomata vagyok, aki a szabad sajtó védelmében beszél – húzta alá az ügyvivő. – Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a sajtót ne lehetne kritizálni, akár kormányok részéről. Az én elnököm sem szégyellős, amikor kritizálni kell a médiát, ha úgy ítéli meg, elfogultak vagy pontatlanok – tette hozzá Kostelancik, aki szerint sok sajtótermékben a vélemények átvették az uralmat a tények felett.
Az ügyvivő szerint ugyanakkor a demokratikus kormányok nem nyomhatják el kritikusaikat, nem hozhatnak törvényeket a szabad sajtó ellenében, nem érheti baj az újságírókat. – Az Egyesült Államok sokszor kritizálta emiatt Magyarországot. Sajnos ezek a trendek folytatódnak – közölte David Kostelancik. Kritikát fogalmazott meg amiatt, hogy kormányközeli emberek átvették az irányítást a média jelentős része felett, hogy ezen személyek diktálják a szerkesztőségek irányvonalát, hogy ezen sajtótermékekbe jelentős állami hirdetéseket csatornáznak, és hogy a kormánypárti sajtótermékek veszélyes elemekként listáztak újságírókat Magyarországon.
– Tisztázzuk: vannak még független, ellenzéki médiumok Magyarországon, amelyek tág szerkesztői szabadsággal tudják végezni a munkájukat. De számuk egyre fogy, jelentőségük egyre kisebb, így az emberek nem találkozhatnak nézetkülönbségekkel
– szögezte le az ügyvivő, aki január óta vezeti az Egyesült Államok budapesti külképviseletét. Ez a legerősebb kritika, amit a nagykövetség nyilvánosan megfogalmazott a magyar kormány felé.
Az eseményen csak írásban lehetett kérdéseket feltenni. Lapunk kérdésére, hogy mikorra várható új nagykövet, és George Pataki korábbi New York állami kormányzónak milyenek az esélyei, Kostelancik elmondta:
– Őszintén megmondom, nem tudom, hogy ki lesz, Pataki úrról nincs információm. Az elnök úr nem döntött ez ügyben, és nem is tudni, mikor lesz új nagykövet.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi volt a szerepe a Facebooknak az amerikai elnökválasztásban, várható-e bármilyen retorzió velük szemben az álhírek terjesztése miatt. – Egyelőre nem lehet tudni annak mélységét és mértékét, hogy mit tett pontosan a Facebook az álhírek terjesztésének segítésében. Alapos, átfogó vizsgálatok zajlanak ez ügyben, a Facebook is hozott intézkedéseket az álhírek terjedésének megelőzése érdekében – válaszolta Kostelancik.
Harmadik kérdésünket – amelyet korábban írásban is feltettünk a nagykövetségnek – is felolvasták az eseményen. Ez egyébként arról szólt, hogy mi az Egyesült Államok véleménye az ukrán oktatási törvényről, és hogyan viszonyul ehhez a kijevi nagykövetség korábbi közlése, amelyben gratuláltak a jogszabályhoz Ukrajnának.
– Követtük az ügyet, amelyben Ukrajnának és a többi érintett országnak kell megegyeznie. Arra biztatjuk őket, hogy folytassák a tárgyalásokat, és békés úton rendezzék a vitát
– válaszolta az ügyvivő. Kostelancik egy CEU-val kapcsolatos kérdésre azt mondta, a New York állam és Magyarország közötti megállapodás készen van, alá lehet írni. Egy másik kérdésre, amely arra irányult, mi az üzenete, hogy hosszú ideje nincs nagykövet Budapesten, úgy válaszolt, hogy fontos döntés egy nagykövet megválasztása, amely nem feltétlenül gyors folyamat. Ezért nem látna mögé semmilyen üzenetet, mint mondta, az ügy elhúzódása a demokratikus folyamatok bonyolultságának eredménye. Beszélt arról is, mindenkinek felelősebben kell fogyasztania a híreket a megváltozott médiatérben, de a kormánynak mindenképp védenie kell a szabad sajtót.
Az előadást megelőzően Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke ostorozta a kormányt azért, hogy felosztja az újságírókat jókra és rosszakra, hogy visszatartanak információkat, vagy csak az MTI-nek és a kormánypárti sajtónak adják oda.
