Gumilövedékkel és könnygázzal oszlatott tömeget a rendőrség Mianmarban, többen megsebesültek

Gumilövedéket és könnygázt is bevetett Mianmar keleti részén a rendőrség kedden annak a több ezer tüntetőnek a feloszlatására, akik amiatt tiltakoztak, hogy szobrot állítottak a mianmari függetlenség hősének tekintett Aung Szan tábornoknak.

A zömében karen etnikumú kelet-mianmari Kaja tartományban tartott megmozdulások egyik szervezője újságíróknak azt mondta, hogy a rendőrség fegyvertelen emberekre támadt, és a tömegből tízen megsebesültek. Hozzátette, hogy ezt a fellépést demokráciában elfogadhatatlannak tartja.

A tüntetés egy résztvevője újságíróknak hangsúlyozta, folytatni fogják a demonstrációkat. A Facebookon több aktivista szolidaritásáról biztosította a kajai tüntetőket, és bejelentették, hogy hasonló akciókra készülnek Rangunban is.

A helyi rendőrfőnök azt mondta, hogy a kedélyek megnyugodtak, a hatóság célja csupán az emberek elrettentése volt.

A megmozdulásokra a február 12-i nemzeti ünnepen került sor, 1947-ben ugyanis ezen a napon írták alá a tábornok által kidolgozott egyezményt, amely a mianmari népcsoportok közti megbékélést rögzítette. A tábornokot, aki az ország jelenlegi vezetőjének, Aung Szan Szú Kjinek az apja, még ugyanabban az évben meggyilkolták, és a tiltakozó kisebbségek szerint a szerződésben foglaltak máig sem valósultak meg.

Sokan úgy gondolják, a burmai etnikumhoz tartozó Aung Szan tábornok a függetlenség szorgalmazásával valójában csak a saját népcsoportját akarta uralomra juttatni.

Korábban már több, őt ábrázoló szobrot rongáltak meg szerte Mianmarban, 2017-ben pedig a tiltakozáshullám hatására a kormány elállt attól a tervétől, hogy a tábornokról egy hidat nevezzen el a dél-mianmari Mon államban.

Aung Szan Szú Kji és kormánya 2015-ben, az országot vezető katonai junta csaknem fél évszázados uralma után került hatalomra, ígéreteik közt pedig a Mianmarban élő népcsoportok összebékítése is szerepelt, ez azonban egyelőre nem valósult meg. Olyannyira, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az etnikai tisztogatás iskolapéldája volt az, amit a hadsereg 2017 őszén a muszlim rohingják ellen követett el Arakán államban.